Az alvászavar nem csak az ágyban okoz problémát

A felnőtt lakosság fele küzd valamilyen alvászavarral, de már minden tízedik gyerek is rosszul alszik. A nem pihentető alvás pedig kihat egész napunkra: teljesítményünkre, hangulatunkra, hosszú távon pedig keringési rendszerünkre és anyagcserénkre is.

"Részletes statisztika sajnos nincsen arról, hogy Magyarországon hány embert érint az alvászavar, de ezt így nem is lehet meghatározni, mivel attól függ, hogy milyen típusú problémáról beszélhetünk" - mondta el a LifeNetworknek dr. Terray-Horváth Attila neurológus, alvásgyógyász, a legnagyobb hazai alváslabor szakértője.

"Azonban a Világegészségügyi Szervezet (WHO) a depresszió leggyakoribb tüneteként az alvászavart jelölte meg, amelynek az elmúlt tíz évben exponenciálisan nőtt az előfordulása" - tette hozzá a szakember. "A magyar állam sem követi ezeket a változásokat, nincsen rá kapacitás. A különböző típusú betegségeket tekintve lehet következtetni a gyakoriságra. Személyes tapasztalataink és óvatos becsléseink szerint például az úgynevezett epizodikus álmatlanság - amikor egy-egy külső hatás miatt ideiglenesen áll fent alvászavar, három hónapnál rövidebb ideig - minden második felnőttnél előfordult. A krónikus álmatlanság az emberek 10-20 százalékát érinti, ez megint csak becslés, azonban sokan el sem jutnak a szakrendelésre, mivel már a háziorvosnál megállnak és jellemzően altatóval igyekeznek segíteni a bajon."

Az alvásgyógyász szerint a stresszes, feszültséggel teli, túlhajszolt életmódnak köszönhetően egyre többeket érint az alvászavar. Előfordulhat, hogy valaki nincs is tudatában az alvászavarainak. Van aki nem tud elaludni, vagy felriad, de előfordul, hogy éjszakai panasz nincsen, megvan a szükséges alvásmennyiség is, azonban a beteg nap közben kimerültnek, fáradtnak érzi magát és nem tud koncentrálni. Létezik olyan változata is az alvászavarnak, amikor napközbeni alvási rohamok törnek rá valakire.

"Külön kategóriát képez a stressz által kiváltott álmatlanság, inszomnia" - tette hozzá dr. Terray-Horváth Attila. "Veszélyes, öngerjesztő folyamat lehet, ha valaki a napi feszültséget beviszi a hálószobába. Ezután aztán nem tud aludni, másnap kialvatlanság miatt nem teljesít jól, majd újabb feszült nap után ismét hazamegy. A legrosszabb esetben már a hálószoba, vagy az ágy látványa is kiválthatja az álmatlanságot, ha valaki már attól retteg, hogy megint nem fog tudni rendesen aludni."

"Az alvászavar az altatóval nem oldódik meg, a gyógyszer csak átmenetileg segít" - mondta dr. Noszek László fül-orr-gégész a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport vezetője a SOTE-n az Alvás Világnapja alkalmából szervezett tudományos ülésen. "A probléma csak az okok feltárásával és kezelésével oldható meg véglegesen."