Öregítenek és megbetegítenek rossz étkezési szokásaink

A fogyókúrázók rémének tartott cukros, zsíros, finomított és feldolgozott élelmiszerek nemcsak kilóink számát gyarapítják, de éveket vehetnek el életünkből - derült ki egy új kutatásból. A szervezet belső működését nem az életkor, hanem a táplálkozás határozza meg, amely csaknem az összes szervünk működésére befolyást gyakorol.

Bőrünk állapotától csontjaink, agyunk és kötőszöveteink egészségéig minden attól függ, mit eszünk, vagyis étkezési szokásaink nagyban befolyásolják, mikor kezdjük el érezni az öregedés tüneteit. Ha csak néha csábulunk el egy hamburgerre, az nem probléma, de évekkel többnek nézhetünk ki valódi korunknál, ha ezek a kilengések mindennapossá válnak.

Gyorsételek

A főbűnösök a transzzsírok, azaz a hidrogénezett növényi olajok, amelyek krónikus gyulladást hoznak létre a szervezetben. A krónikus gyulladás pedig egyre rövidíti a DNS-szálak végén található teloméreket, melyek minden sejtosztódás során is rövidülnek. A telomérek hossza nemcsak életkorunkat árulja el, de azt is, hogyan öregszünk, mivel a rövid telomérek nem teszik lehetővé a hatékony regenerációt.

Sejtjeink falához szükségünk van zsírsavakra, de kizárólag egészséges, "jó" zsírsavakra. A transzzsírok azonban természetellenes formájukkal megzavarják a sejtfal kialakulását, ez pedig hatással van a sejtek közötti kommunikációra, közvetve pedig az egészségre és az öregedésre is. Próbáljuk meg kerülni a gyorsételeket és a transzzsírokat tartalmazó élelmiszereket.

Édesszájúság

Az emberi szervezet csak korlátozott mértékben képes lebontani a cukrot és képtelen megbirkózni azzal az óriási mennyiséggel, amelyet elfogyasztunk. A felesleges cukor a vérben marad és fehérjemolekulákhoz kötődik, ez a glikozilációnak nevezett folyamat lelassítja a szervezet regeneráló mechanizmusait, így csökken a bőrben található kollagén rugalmassága és megjelennek a ráncok. A glikoziláció az oxidatív stresszt is fokozza, felhalmozódnak a glikozilált végtermékek. Ezek a sejtek energiatermelő központjait, a mitokondriumokat károsítják, így jönnek létre az olyan öregedéssel összefüggő panaszok, mint a memóriazavarok, a hallás- és látáscsökkenés. A glikozilált végtermékek szerepet játszhatnak a szívbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a szürkehályog kialakulásában is.

Hagyjuk el a finomított cukrot étrendünkből, ha mégis valami édesre vágyunk, válasszuk a mézet, a juharszirupot vagy az agavénektárt. Ne álljunk át mesterséges édesítőszerekre, mivel ezek is károsíthatják az egészséget.

Szénhidrátdömping

A finomított szénhidrátok valójában álruhába bújt cukrok, mivel a bennük található keményítő cukrokká bomlik le, a finomított cukrok pedig hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakulásához. Ha szénhidrátban gazdag ételeket fogyasztunk, vércukorszintünk megemelkedik, válaszként erre a hasnyálmirigy inzulintermelése fokozódik. Gyakran túl sok inzulin szabadul fel, mert az evolúció nem tud lépést tartani a modern étrenddel. Az inzulin hatására esik a vércukorszint így étkezés után alig fél órával újból megéhezünk. A kialakuló inzulinrezisztencia pedig a II-es típusú cukorbetegség előszobája.

Fogyasszunk összetett szénhidrátokat, például hüvelyeseket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonát. Utóbbiak esetében a gabona héja miatt tovább tart az emésztés és egyenletesebb marad a vércukorszint.

Éhezés

Ha túl sokáig várunk két étkezés között, gyakran túl sokat eszünk, mivel a korgó gyomor hatására az agyban ghrelin szabadul fel, azonban ennek szintje csak evés után 30 perccel áll vissza a normálisra. Épp ezért nő meg a túlevés veszélye. Emiatt ne várjuk meg, amíg a vasszöget is képesek lennénk megenni, inkább többször együnk napközben keveset, javasolják a szakértők. Étkezzünk rendszeres időpontokban és kiegyensúlyozottan.

Ebéd az íróasztal mellett vagy az autóban

A stresszhormonok, például a kortizol gátlólag hatnak az emésztésre. Mivel a vér a végtagokba áramlik, lassul az emésztés és a tápanyagok felszívódása, az ételek pedig nem lebomlanak, hanem fermentálódnak, a vérben pedig szokatlan anyagcseretermékek jelennek meg. A stressz a bél kémhatását is megváltoztatja, így egyes vitaminok, például a B12 nem tudnak felszívódni. A kortizol maga is gátolja a regenerációs folyamatokat, így ha stresszes helyzetben eszünk, nemcsak szervezetünket károsítjuk, de a regeneráló folyamatoknak sem adunk esélyt. Stressz esetén hajlamosabbak vagyunk többet is enni a kelleténél.

Ebédidőben lassítsunk, ne a kormány mögött vagy az íróasztalunknál ebédeljünk, hanem koncentráljunk az étel élvezetére. Ebédeljünk barátainkkal vagy munkatársainkkal egy olyan helyen, ahol szeretünk lenni, otthon pedig teremtsünk nyugodt hangulatot, hogy szervezetünk is nyugodtan fel tudja dolgozni a táplálékot.