Amikor az otthonod beteggé tesz...

Sokan lakásukat elhagyva kezdik csak jól érezni magukat. Otthon lehangoltak, fáj a fejük, rossz a közérzetük, esetleg még enyhe hőemelkedésük is van. Nem képzelt betegek ők, hanem nagy valószínűséggel lakóházuk áldozatai, és az ún. beteg épület szindrómában szenvednek.

Első hallásra meglepőnek tűnik, hogy létezik olyan betegség, amelynek kiváltó oka egy épületet. Pedig ha valakinél csak az otthonában vagy a munkahelyén lépnek fel bizonyos, más indokokkal nem magyarázható heveny tünetek, és abban a pillanatban, ha elhagyja az épületet, eltűnnek - az szinte biztos, hogy beteg épület szindrómában szenved. A kórképet az Egészségügyi Világszervezet is megerősíti.

Az angolul Sick Building Syndrome-nak, vagy röviden SBS-nek nevezett kór tünetei igen változatosak lehetnek. "A legtipikusabb tünete a fejfájás, valamint a szem kötő-, illetve a légutak nyálkahártyájának irritációja" - magyarázta lapunknak dr. Terebessy András, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje. "De jelentkezhet száraz köhögés, szédülés, hányinger, általános gyengeség és levertség is" - tette hozzá. "Mindezek a tünetek persze más heveny betegségeknél is felléphetnek, ezért a beteg épület szindróma diagnózisa kizárásos úton állítható fel."

SBS-re gondolni akkor érdemes, ha a tünetek tényleg csak egy bizonyos épülethez, lakáshoz vagy annak egy részéhez köthetők. Ily módon a klausztrofóbia nem ennek a betegségnek altípusa, hiszen az ebben szenvedők bármilyen zárt térben rosszul érzik magukat. Ugyancsak kívül esnek e körön azok, akik ha enyhe mértékben is, de allergiások valamilyen lakásban előforduló anyagra, például macskaszőrre vagy párnatollra.

Sok kicsiből áll össze a szindróma

A beteg épület szindróma kellemetlen, de nem igazán veszélyes kórkép, nincsenek ismert, tartósan fennálló szövődményei. "A szindrómára tipikusan igaz a sok kicsi sokra megy mondás. Több, önmagában nem feltétlenül egészségkárosító okra vezethető ugyanis vissza" - magyarázta dr. Terebessy.

Szerepet játszhatnak kialakulásában többek között az épületben helytelenül tárolt különféle vegyi anyagok. "Felmosó- és növényvédő szerek, fertőtlenítők, de akár a fénymásoló gépek is kibocsáthatnak úgynevezett illékony szerves anyagokat, amelyek aztán feldúsulhatnak a belső légterekben, és belélegezve egészségkárosító hatásúak lehetnek" - részletezte a szakorvos.

Nem lehet azonban egy olyan kémiai anyagot kiemelni, amely kizárólagosan felelős a szindrómáért. A helytelenül tárolt oldószerek, például a benzin, vagy a tisztító- és súrolószerek, mint a hipó kigőzölgései, mind felelősek lehetnek a kórért, csakúgy mint az ólomtartalmú festékanyagok.

Hasonló hatást fejthetnek ki a különféle biológiai ágensek: a baktériumok, vírusok, penészgombák vagy növényi pollenek is. Ezek tipikusan vizet tartalmazó eszközökben: párologtatókban, légkondicionálókban telepednek meg, de akár nedves falon is tanyázhatnak. Különféle rovarok, például csótányok vagy poloskák ürüléke, váladéka szintén fontos tényező lehet a szindróma kialakulásában.

"Ritkább esetben kiváltó ok lehet az infrahang is, amely az emberi fül számára már éppen nem hallható, de testünk egészével érzékelt, alacsony frekvenciájú hang. Néhány szakember pedig azt gondolja, hogy az ólomtartalmú festékeknek is lehet szerepe a szindrómában" - sorolt további lehetséges okokat Terebessy.

Egyéb kellemetlen tényezők a belterekben

Hivatalosan nem a szindróma része, de érdemes még két problémaforrást felvetni az SBS kapcsán: az irodákban gyakori neoncsövek fényét és az elektroszmogot. Ez utóbbi nem más, mint a bennünket körülvevő elektromágneses sugárzások összessége, melyek magasfeszültségű vezetékekből, illetve otthoni elektromos eszközökből és mobiltelefonokból származnak.

"Az elektromos eszközök egészségügyi hatásainak tisztázására a WHO külön bizottságot hozott létre. Egyelőre nem találtak rá bizonyítékot, hogy egészségkárosítóak lennének, bár enyhe biológiai hatásokat ki tudtak mutatni, amelyek azonban a szervezet működését nem zavarják meg. Aki azonban biztosra szeretne menni, otthonában ne csak standby üzemmódra állítsa készülékeit, hanem kapcsolja ki azokat, a telefonálásaihoz pedig használjon kihangosítót vagy vezetékkel működő headsetet" - tanácsolja dr. Terebessy.

A gázzal töltött fénycsövek legtöbbször már csak nevükben tartalmaznak neont, valójában argonnal vagy más gőzzel üzemelnek. Fényük nem veszélyes, ugyanis az egészségkárosító tartományba eső sugarakat üvegfaluk nem engedi át. Ha eltörnek, elrepednek, akkor viszont elszökik belőlük a gáz, és nem működnek. Szemirritáló hatásuk villódzásukból ered, amitől megfájdulhat az ember feje. A villódzás ellen a gyártók igen sokat tesznek, a modern darabok már közel tökéletes folyamatos fényt adnak.

Statisztika nincs, de azért az SBS érezhetően létezik

Nem létezik sem nemzetközi, sem hazai statisztika az SBS-re, ennek egyik oka, hogy sokan még mindig kételkednek létezésében. "Az Egyesült Államokban viszont épülettervezési és felújítási jogszabályok már említik, és vannak rá építésügyi szabványok is. Itthon úgy tudom, szintén volt ilyen kezdeményezés, de nem lett belőle semmi" - mondta Terebessy. "Első lépés lehetne az efelé vezető úton egy reprezentatív mintán végzett felmérés, amely alapján egyáltalán megbecsülnék, mennyire érinti a jelenség hazánkat" - tette hozzá.

"A probléma létező" - sommázta véleményét lapunknak Tarcali Róbert, több társasházat is felügyelő közös képviselő. "Úgy vélem, inkább a régebben épített házaknál fordul elő. Nem volt korszerű az építési technológia, tönkrement a szigetelés, látom, hogy egyes lakásokban vizesedik-penészesedik a fal" - mondta Tarcali. "Új építésű házaknál inkább az a probléma, hogy túl jól szigetelnek a nyílászárók, nem engedik ki a párát, ezért lakáson belül létrejöhetnek úgynevezett hőhidak. A hőhídból kifolyó páralecsapódás pedig penészesedést okozhat" - tette hozzá.

Statisztikával a közös képviselő sem tudott szolgálni. "Mivel a társasház felügyeletét ellátó személyek általában nem orvosok, egészségügyi problémáikkal nem fordulnak hozzánk a lakók. Két-három esetről azonban tudok, ahol felmerült a lakáson belüli penészesedés, mint betegséget kiváltó ok" - tájékoztatott Tarcali.

Kis lépésekkel a megelőzésért

Ahogyan a szindróma kialakulásáért is sok apró tényező felelős, ugyanígy a megelőzésben és a kezelésben is komplexitásra kell törekedni. "Legfontosabb az épületben található helyiségek rendszeres és alapos átszellőztetése, természetesen tiszta levegővel. Ha szellőztetőrendszer üzemel a házban, ennek alapos tisztítása is segíthet" - javasolja dr. Terebessy András.

Lehetőleg távolítsuk el az épületből, de legalábbis jól zárható helyiségbe helyezzük és megfelelően tároljuk a kémiai anyagokat. Ha vizesedést, penészesedést észlelünk, azt szüntessük meg, és soha ne feledkezzünk meg az alapos szellőztetésről. Ajánlott naponta háromszor 10 percet szellőztetni.

Ahogyan biztosítani kell, hogy az épületben található kémiai anyagok ne engedjék gőzüket a légtérbe, ugyanígy meg kell oldani a dohányfüst elvezetését is. Ez utóbbira irodaépületekben a kijelölt dohányzóhelyek jó szellőztetése jelentheti a megoldást. Hasznos lehet a levegőtisztító alkalmazása is.

Meg kell szüntetni a felületek nedvesedését, az átázott padlózatot és (ál)mennyezetet lehetőség szerint ki kell cserélni. Amennyiben kórokozók jelenlétét igazolták, azokat a környezetből mindenképpen el kell távolítani.

Nézd meg a Beteg Épület Szindrómáról szóló riportot a LIFE magazinban!