Nehéz felnőtt élet vár a hiperaktív gyerek nagy részére

Az ADHD, vagy más néven figyelemzavaros hiperaktivitás több negatívuma ma már széles körben ismert: az ilyen gyerekek és tinik nem csak tanulási zavarokkal, de kapcsolatteremtési problémákkal ás alváspanaszokkal is küzdenek. Egy új kutatás szerint a kór felnőttkorban is sok problémát okoz.

Az ADHD-s gyerekekkel foglalkozó, közelmúltban készült vizsgálatok rámutattak, hogy fiatal felnőttként ezek a gyerekek továbbra is gyakran csak nehezen képesek koncentráltan végezni valamely tevékenységet. A fiúk esetében pedig nagyobb annak az esélye, hogy akár egész életükben antiszociális viselkedésű, hangulatzavarokkal küzdő emberek lesznek.

A legfrissebb kutatás azt vizsgálta, hogy vajon ugyanez a sors vár-e a lányokra is, vagy netán ők szerencsésebb kilátásokkal vághatnak neki a felnőtt életnek. A kutatás alapját 262 gyermek és tinédzser lány adatai adták, akik közül egyeseket diagnosztizáltak ADHD-vel, míg másokat nem.

Hangulatingadozásokkal, depresszióval küzdenek felnőttként

A lányokat 11 évvel később ismét megvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, az ADHD-s kislányok, hasonlóképpen a fiúkhoz, szintén jóval hajlamosabbak voltak hangulatzavarokra, hangulatingadozásokra, antiszociális viselkedésformákra és depresszióra, mint gyermekként ADHD-vel nem küzdő társaik. Sőt, a lányok esetében a hangulatingadozások és a depresszió kialakulásának aránya ADHD-s múlttal jóval magasabb volt, mint a fiúk esetében - 20-25 százalék szemben a fiúk 3-8 százalékos eredményével.

A kutatók továbbá azt találták a 11 évvel későbbi felmérésben,hogy egykor ADHD-vel diagnosztizált lányok 93 százaléka akkor már részesült valamilyen mentálhigiénés problémával összefüggő kezelésben: 71 százalékuk kombinált terápiában, (azaz pszichoterápiában és gyógyszeres kezelésben), 21 százalékuk csak gyógyszeres kezelésben, míg 1 százalékuk csak pszichoterápiában vett részt.

A szakemberek a 11 év után zajlott újabb felmérés során azt is megállapították, hogy a korábbi ADHD-s betegek 62 százaléka még ma is diagnosztizálható volna a figyelemzavarral.

Egyelőre nincs hatékony kezelés

A kutatók úgy vélik, eredményeik három dologra mutatnak rá: az első, hogy minden erőfeszítés ellenére az ADHD-s betegeken ma még az orvostudomány nem tud igazán hatékonyan segíteni.

A második, hogy esetleg olyannyira leköti a szakembereket egy ADHD-s esetében maga a kezelés, hogy nem veszik észre a mellesleg kifejlődő más mentálhigiénés problémákat.

A harmadik pedig, hogy az ADHD-s fiatalok genetikailag eleve hajlamosabbak lehetnek más pszichiátriai problémákra.