Segíthet a kávé az Alzheimer-kór ellen

Vonzó lehet az a gondolat, hogy mindennapi kávé egészségünk szempontjából is számos előnyt hordoz. Jó néhány vizsgálat utal arra, hogy a rendszeres kávézás megvédhet az Alzheimer-kórtól, azonban az átlagember fogyasztása ehhez nem tűnik elegendőnek: állítólag napi 500 milligramm koffeint kellene ehhez meginnunk, amely öt csésze kávénak felel meg.

Ez az óriási mennyiség a legtöbbünkben azonban remegést és gyakori vizelést váltana ki. Gary Arendash, a Floridai Alzheimer Kutatóközpont munkatársa abból a meggyőződésből iszik napi öt-hat kávét, hogy az védi az agyat. Arendash és csapata Alzheimer-kóros egereken tanulmányozták a koffein agyra gyakorolt hatását és azt találták, hogy a rágcsálóknak adott koffeintartalmú víz jelentősen javította az egerek teljesítményét a rövidtávú memóriát és a gondolkodást vizsgáló tesztek során.

Ez azonban csak akkor van így, ha az állatok elegendő koffeinhez jutnak. "Az emberek által általában fogyasztott napi két-három csésze kávé nem járt jótékony hatásokkal" - mondta el a kutató. Emellett azt is feljegyezték, hogy ezeknél az egereknél 50 százalékkal csökkent a betegségre jellemző amiloid plakkok mennyisége, amelyek a feltételezések szerint fontos szerepet játszanak a kórkép kifejlődésében. Az átlag amerikai napi egy-másfél csésze kávét iszik, amely Arendash szerint nem elegendő a védőhatás kifejtéséhez.

Nem meggyőző bizonyíték

Az egereken végzett kísérletek csábítónak tűnhetnek a tudósok számára, azonban az állatkísérletek nem mindig ültethetők át az emberekre, akik sokkal összetettebben működnek. A kutatók már számtalanszor tapasztalták, hogy az emberek máshogyan reagálnak egy-egy gyógyszerre, környezeti méregre vagy étrendi módosításra. Emellett kihívást jelent, hogy megbízható módszerekkel teszteljék az egerek memóriáját, ezt Arendash egy labirintus segítségével oldotta meg. "Alzheimer-kórban először a rövidtávú memória károsodik, a labirintus pedig épp erre koncentrál" - magyarázta Arendash.

Emberekben is segíthet a kávé

Arendash eredményei közel sem keltettek volna ekkora érdeklődést, ha nem léteznének bizonyítékok arra nézve, hogy a rendszeres kávéfogyasztásból az emberek is profitálhatnak. Egy finn kutatás közel 1400 kávéfogyasztót követett nyomon több, mint két évtizeden át és arra világított rá, hogy a legjobb hatás a napi három-öt kávét ivó negyvenes-ötvenes korosztályban tapasztalható.

"Esetükben 65-70 százalékkal csökkent annak esélye, hogy hetvenes éveikben Alzheimer-kór alakuljon ki bennük" - foglalta össze Huntington Potter, a University of South Florida neurobiológusa, aki szerint az összefüggés akkor is fennállt, amikor olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a szív-érrendszeri betegségek, amelyek megnövelhetik a demencia kockázatát.

A védő hatás azonban nem feltétlenül a koffeinnek köszönhető. "Az aktív középkorúak nagyobb valószínűséggel kávéznak, mint a fotelpatkányok" - állítja Reisa Sperling, a Harvard Egyetem Alzheimer-kutatója. Valószínűleg náluk az aktív testi és szellemi állapot segít megőrizni az agy egészségét, ez a vizsgálatokból nehezen megállapítható. Az Alzheimer-kórt azonban a gének is meghatározzák, amelyeket semmilyen életmódbeli váltás nem tud megváltoztatni.