Gyakoriságát tekintve nem vethető össze a horkolással, amerikai szakértők tíz százalékra becsülik előfordulását. Nőket-férfiakat egyaránt sújthat, egyes szakemberek szerint hölgyekben másfélszer olyan gyakori, mint férfiakban. Fiatal korban, 18 év alatt is megjelenhet, tudományos felmérések alapján minden ötvenedik fiatalt érint valamilyen mértékben.
Panaszok: enyhétől az elviselhetetlenig
Nyugtalan láb-betegségben szenvedők alsó végtagja a nyugalmi helyzetet egyszerűen nem tűri. Jellemzően alváskor, de akár csak álom nélküli fekvéskor is furcsa bizsergő érzést éreznek a lábszárukban, a páciensek nem is igazán tudják ezt leírni.
Emellé az alsó végtag mozgatási kényszere társul, enyhe remegések vagy akár teljes rúgó mozdulatok formájában. Este a panaszok erősebbek, reggel gyengébbek. Akad olyan, akinek a nap 24 órájában "jár a lába".
A páciensek életvitelét nagymértékben zavarhatja a szindróma. Enyhébb esetben a tünetek elviselhetőek, súlyosabb, nagyobb önkéntelen mozgással járó változatban azonban tönkreteszi az éjszakai pihenést, ezáltal fáradékonysághoz és alvászavarokhoz vezet. Igen gyakran szorongás, azaz stressz is fellép a tünet miatt, főképp ha az napközben, például munkahelyen jelentkezik. Sajnos a szimptómák - mint oly sok más betegség esetén is - fokozódnak a kor előrehaladtával.
Pontos oka nem ismert, de terheseknél gyakori
Bár könyvtárnyi szakirodalma van már, a nyugtalan láb-szindróma pontos mechanizmusát még mindig nem ismeri az orvostudomány. Igen széles körben, tapasztalati úton ugyan sikerült meghatározni jó néhány tényezőt, amely összefüggésbe hozható a betegséggel, de egyetlen kiváltó okot egyelőre nem sikerült megnevezni.
Gyakorisága miatt érdemes kiemelni, hogy provokáló hatású lehet nőknél a terhesség. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a szindróma sokszor e bizonyos kilenc hónap alatt jelentkezik. Előfordul, hogy az állapotos kismama várandóssága vége felé egyre több epizódot tapasztal, majd a szülés után egy csapásra megszűnik, mintha sosem lett volna. Rosszabb esetben azonban a csecsemő világra hozása után is megmarad. Mindez arra utal, hogy a tünet a női nemi hormonokkal hozható kapcsolatba.
Persze más tényezők is kiválthatják: a szakirodalom igazolta, hogy a dohányzás, az elhízás, a vashiány vagy éppen a cukorbetegség mind összefüggést mutat a betegséggel. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is leírták már.
Ha nehezen is, de sokszor gyógyítható
Mivel pontos oka nem ismert, a nyugtalan láb szindróma kezelése meglehetősen nehézkes, de nem reménytelen. A betegséget csak utánzó állapotok (például ízületi gyulladás vagy izomproblémák) kizárása után fel kell kutatni az esetleges kiváltó tényezőket. Vashiányt vagy cukorbetegséget rendezni kell, célszerű elhagyni az élvezeti szereket, a cigarettát, a kávét illetve az alkoholt. Inakítv, nem sportoló páciens esetén a rendszeres testmozgás elkezdése szinte csodát tehet, de hatásos lehet a gyakori lábfürdőzés is.
Igen súlyos, és életmódváltásra nem reagáló esetben indokolt csupán a gyógyszeres kezelés. Különféle, a központi idegrendszerre is ható szerek jönnek szóba terápiás céllal. Sikerről számoltak be szakemberek a Parkinson-kór kezelésében is használt szerek alkalmazása esetén, de eredményt lehet elérni nyugtatókkal, antidepresszánsokkal vagy epilepszia elleni szerekkel is.
Gyógyszeres megoldást választani bár kényelmes, de nem veszélytelen. A nyugtalan láb-betegség kezelésére alkalmazott szerek ugyanis komoly mellékhatásokkal járnak, bizonyos esetekben akár függőséget is okozhatnak. Ezért még az igen súlyosnak tűnő állapot esetén is először érdemes megpróbálkozni a radikális életmódváltással. Egyfelől így elkerülhetőek a nem kívánt gyógyszerproblémák, másfelől pedig szervezetünk általános egészsége is javul, azaz nem csak a lábunk nyugodhat meg, hanem egész testünk számára hozhatunk felüdülést.
Dr. Terebessy András, megelőző orvostan szakorvos