Megdőlt a népszerű mítosz: nem létezik Mozart-hatás

A tudósok már 15 éve vitatkoznak azon, vajon valóban növeli-e a szellemi teljesítményt a klasszikus zene hallgatása. A Bécsi Egyetem tudósai azonban nem találtak bizonyítékot arra, hogy Mozart zenéjének hallgatása fejleszti a kognitív képességeket.

1993-ban a Nature folyóiratban Frances H. Rauscher, az amerikai Kalifornia Egyetem pszichológusa munkatársaival arról számolt be, hogy főiskolai hallgatók esetében Mozart zenéje javította a térbeli képességeket. A cikk óriási érdeklődést váltott ki, volt újság, amely azt írta, hogy Mozart hatására a diákok jobban szerepelhetnek a vizsgákon, mások pedig azt állították, hogy ezzel a zenével a gyermekek intelligenciája is növelhető.

Amerikában Georgia állam kormányzója, Zell Miller 1998-ban úgy rendelkezett, hogy minden újszülött édesanyja kapjon egy ingyenes klasszikus zenei CD-t, míg Floridában törvényileg kötelezték az állami bölcsődéket, hogy legalább napi egy órán át klasszikus zenét játsszanak a kicsiknek.

Mozart mégsem javítja a kognitív képességeket

Tudományos körökben azonban kétkedéssel fogadták Rauscher eredményeit, mivel a tudósoknak világszerte nehézségeik akadtak a kutatási eredmények reprodukálásával. A Bécsi Egyetem pszichológusai, Jakob Pietschnig, Martin Voracek és Anton K. Formann a "Mozart-hatással" kapcsolatos metaanalízis eredményeiről az Intelligence folyóiratban számoltak be. A kutatók 40 egymástól független vizsgálat adatait elemezték, összesen 3 ezer résztvevővel. A bizonyítékok arra utalnak, hogy Mozart zenéje mégsem javítja a térbeli képességeket.

"Mindenkinek ajánlom, hogy Mozartot hallgasson, de azt ne várja, hogy kognitív képességei javulnak tőle" - foglalta össze Pietschnig, a tanulmány vezető szerzője.