Nyelvünk egy hatodik ízt is érzékel

A meglepő, vagy furcsa kutatási eredményeket elismerő ig-Nobel díjra is esélyes lehet kaliforniai kutatóknak az a felfedezése, amely a szénsavas üdítők népszerűségére szolgáltat tudományos magyarázatot.

A Science magazinban megjelent kutatási eredmények szerint a University of California San Diego tudósai állatkísérletekben fejtették meg, hogy mi adja a szénsavas italok jellegzetes ízét. Az előzetes felvetés szerint a nyelv felszínén szétpattanó szén-dioxid buborékok jelenthette volna a magyarázatot, azonban kiderült, egy magas nyomás alatt álló kamrában - ahol a buborékok egyben maradnak - sem változik az italok íze.

A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az emberi nyelv nem csak az előzetesen ismert öt íz - édes, sós, savanyú, keserű, valamint a pikáns, úgynevezett "umami", amely főként a nátrium-glutamátra jellemző - érzékelésére alkalmas. Ízlelőbimbóink egy enzim segítségével képesek kapcsolatba lépni a szén-dioxiddal is, s ez magyarázza, miért érzékeljük a szénsavas italok jellegzetes, enyhén savanykás ízét.

A tudósok egérkísérletekkel bizonyították elméletüket, ugyanis a kis rágcsálók ízlelőbimbói nagyon hasonlítanak az emberekére. Az állatok egyik csoportjának szódavizet, a másiknak pedig egy adag szén-dioxid gázt adtak, s figyelték, milyen jeleket küld nyelvük az agyukba. Mindkét esetben hasonló reakciót észleltek.

Kontrollcsoportként olyan kísérleti állatokat is alkalmaztak, amelyeknek eltávolították az ízlelőbimbóit. Ebben az esetben az agy semmiféle jelet nem kapott a szóda, illetve a gáz hatására. További vizsgálatok kimutatták, hogy egy speciális enzim felelős az ízérzet kialakulásáért.

Ha csak ennyi lenne a magyarázat, a szénsavas italok egyszerűen savanyúak lennének, azonban a szén-dioxid stimulálja a szájban található tapintásérzékelő sejteket is, ezért érezzük a különleges "szúró" érzést.

Felvetődött a kérdés, hogyan alakulhatott ki az állatokban ennek az íznek az érzékelése, hiszen szénsavas italok a magyar Jedlik Ányosnak köszönhetően csak 1826 óta léteznek. A kutatók még nem találtak egyértelmű magyarázatot, azonban úgy vélik, védekező mechanizmusról van szó, amely megakadályozza, hogy az állat olyan, erjedő táplálékot fogyasszon el, amely szén-dioxidot bocsát ki.