Alvás kisokos vizsgaidőszakra készülőknek

A zavartalan és pihentető alvás elengedhetetlenül fontos a szervezet számára. Hiányában romlik a koncentráció, valamint hanyatlik a memória, a tanulási készség és a logikai érzék. Nyolc, az alvással kapcsolatban kevésbé ismert tényt gyűjtöttünk egy csokorba.

Kamu-e az alvás közbeni nyelvtanulás?

Számos kutatás igazolta már, hogy az alvásnak meghatározó szerepe van a tanulásban. Az eddigi ismereteink szerint legalább két úton befolyásolja a tanulást: egyrészt megszilárdítja az emlékeket, megóvva őket az elhalványulástól; másrészt az emlékek rekonstruálásában, visszanyerésében is fontos szerepe van.

Nyelvet tanulóknál megfigyelték például, hogy a nap során tanult új szavak elképzelhető, hogy a napvégére elfelejtődnek, a tanultak egy része azonban alvás során visszatér: azaz elhalványulnak az irreleváns információk, a relevánsak pedig megerősödnek. Ha tehát valaki elfelejt valami fontosat, elképzelhető, hogy alvás után újra eszébe jut.

Serkenthető-e a memória álomban?

Több kutatás igazolta azt is, hogy hangokkal, illatokkal a tanulási folyamat erősíthető. Az amerikai Northwestern Egyetem kutatói például képekkel összekötött hangokat mutattak önkénteseknek. A feladat annak megjegyzése volt, hogy a számítógép monitor mely részén tűnt fel a kép, például egy nyávogó macska. A résztvevők egy részének alvás alatt a hangokat újra lejátszották, a csoport másik felének viszont nem. Másnap reggel a hangokat álmukban is hallók jobban teljesítettek a memóriateszten.

Hasonló eredményre jutottak német kutatók is, amikor képeket illatokkal kapcsoltak össze. A feladat ugyancsak annak megjegyzése volt, hogy a kép hol tűnik fel a képernyőn. Kimutatták, hogy azok, akikkel álmukban rózsát szagoltattak, reggel jobban meg tudták határozni a virág helyét a monitoron, mint azok, akiknek nem volt részük ilyen éjszakai élményben.

Ma már tudjuk azt is, hogy a tanulásért felelős agyi területek megnövekedett aktivitást mutatnak alvás során azoknál, akik az estét tanulással töltik - azaz érdemes lefekvés előtt még egyszer átfutni a vizsgaanyagot.

Tízperces szunyókálás - használ, vagy csak árt?

A nagybritanniai Loughborough Egyetem kutatói bizonyították, hogy már tíz perc délutáni szunyókálás jelentősen fokozza a teljesítményt - ami autóvezetőknél, nővéreknél akár életmentő is lehet. Csak hunyd le a szemed és lazíts! Mivel nem esel mély álomba, nem esik nehezedre alvás után magadhoz térni. Kísérletek igazolták, hogy már öt perc szendergés után a résztvevők jobban teljesítenek a memóriateszteken.

Mindezek ellenére ne hagyd ki az éjszakai hosszú, mély alvást se, mert a tanulási folyamatban az egyes alvási fázisoknak meghatározó szerepük van.

Mikor kótyagos az álmából felébresztett ember?

A normális alvás négy, különböző "mélységű" szakaszból áll össze, de alapvetően két alvástípus váltakozása zajlik: a gyors szemmozgású szakaszé (rapid eye movement, REM- alvás) és a nem-REM vagy lassúhullámú alvásé.

Az előbbi szakasz egy kevésbé mély állapot, ilyenkor jönnek az álmok, a második viszont egy mélyebb alvás. Akit ez utóbbi mély állapotból rázzák fel, gyakran dezorientált, zavart, sokan ilyenkor még egyszerű matematikai műveletek elvégzésére sem képesek.

Mikor vagyunk ingerlékenyek ébredéskor?

Az ingerlékenység, morcosság az REM-szakaszban felébresztett emberekre jellemző. Ez az alvási fázis az álmok, a tanulás, az információ- és érzelem-feldolgozás szakasza. A morcosság oka tehát az éjszakai pszichoterápia félbeszakítása.

Hogyan a memorizál az agy?

A rövid távú memória, azaz a néhány másodperces vagy perces emlékezés központja a hippocampus nevű agyterület. Az ennél később is felidézhető emlékek tárolásáért az agykéreg úgynevezett entorhinalis területe felelős. Mind a mai napig nem tudni, pontosan hogyan és mely útvonalon megy végbe az emlékek átvitele a rövidből a hosszú távú memóriába, tudományos néven a konszolidáció.

Nagy valószínűséggel azonban az alvás REM fázisában csoportosulnak át bizonyos emléknyomaink: az epizodikus memória (adott helyekre, eseményekre, személyekre és tapasztalatokra, élményekre vonatkozó memória) leginkább ilyenkor épül át a hippokampuszból az agykéregbe.

Milyen típusú tanulás zajlik az agyban az egyes alvási szakaszokban?

Az REM-alvás során a perceptuális, azaz észlelési tanulás zajlik. Ennek lényege, hogy az ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be. Például kezdetben, amikor találkozunk egy egypetéjű ikerpárral nehezen tudjuk megkülönböztetni őket egymástól. Többszöri találkozás után azonban ez már könnyebb lesz, hiszen megtanuljuk az aprónak tűnő különbségeket is észlelni. De perceptuális tanulás az is, amikor például dartsozni tanulunk, és gyakorlással egyre finomodik a technikánk.

A deklaratív emlékek, mint a tények, események rögzítése azonban inkább a mélyebb, lassúhullámú alvási szakaszban történik.

Befolyásolható-e az egyes alvási szakaszok hossza?

A németországi Lübecki Egyetem kutatóinak alvás közbeni elektromos impulzusokkal sikerült a lassúhullámú alvási szakaszt megnyújtaniuk. Kísérleti alanyaik másnap a memória- és szóasszociációs teszteken jobban teljesítettek.

Az REM alvási szakasz azonban a mai napig rejtély. Az biztos, hogy egyes antidepresszánsokkal hossza csökkenthető, de hogy hogyan lehet stimulálni, egyelőre nem ismert.