Emberre is veszélyes a hollandiai kecskeláz-járvány

Több tízezer kecske kényszervágásával próbálnak gátat vetni: a legutóbbi nyilvántartás szerint már hatvan állatfarm érintett az ország 410 nagy állattartó gazdaságából, ahonnan összesen 40 ezer kecskét küldtek kényszervágásra.

A kecskéket - a holland kecskeállomány közel tizedét - folyamatosan pusztítják el, méreginjekciókkal. Jelenleg a teljes állomány hozzávetőleges létszáma 374 ezer.

A holland kormány korábban még úgy döntött, hogy beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a "kecskeinfluenza" néven is ismert, Q-láz ellen, amely az idén már hat ember halálát is okozta. A holland mezőgazdasági minisztérium szerint a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták.

A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, antibiotikumokkal kezelhető, de akár atípusos tüdőgyulladást, és végső soron halált is okozhat. A kór onnan kapta a nevét, hogy 1937-ben először az ausztráliai Queensland tartományban diagnosztizálták, vágóhídi munkások körében.

A hollandiai Q-láz járvány intenzitását és időtartamát tekintve is egyedi, gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van a holland állatállományban.