Mindent bele, avagy mi kerül a virslibe?

A magyar élelmiszerkönyv előírásai szerint a virsli legfeljebb 69% vizet tartalmazhat. A maradék pedig... nos, aki meggyőződéssel ragaszkodik a virslievéshez, inkább ne olvasson tovább.

Régóta tudjuk, hogy a párizsihoz hasonlóan a virslibe is a húsipari hulladék kerül. A "ne akard tudni, micsoda" kategóriától a szolidabb szőrös-bőrös-szalonnás verziókig terjed a skála, és sokszor sajnos a magasabb ár sem garancia a magasabb minőségre. A legolcsóbb fajta virsliktől viszont kifejezetten érdemes óvakodni. Aki emlékszik még azokra a típusokra, amik roppantak a fogunk alatt, nyilván sejtik, hogy a helyzet sokat romlott az elmúlt két évtizedben.


A kutyának már nem kell?

Manapság már az is előfordul, hogy egy macska vagy kutya rá sem hederít bizonyos virslikre, és nyilván a virsli fogyasztónak is feltűnt, hogy az állag tényleg nem a régi. Igazi, roppanós élményt már nagyon kevés termék nyújt, hiszen sem a víz, sem a szója nem roppan elég jól.

Ennél is aggasztóbb, hogy némelyik virslit már rágni sem kell, hiszen egyszerű masszaként adja meg magát a kés és a villa támadásakor. Régen ritka balesetnek számított, ha kidurrant vagy szétnyílt a virsli, ma már stopperrel a kezünkben kell őriznünk a fazekat, ha szeretnénk még egyben felszolgálni a virsliszerű készítményt. Márpedig a hús nem dagad háromszorosára a forró vízben.

Marha jó recept

Az eredeti virsli péppé vert marhahúsból - bécsi frankfurti esetén disznóhússal keverve - készült, amit fűszerezés után juhbélbe töltöttek, majd fellógatták füstölni az aroma és a tartósítás végett. Ez nagyjából semmiben nem emlékeztet a boltokban ma kapható készítményekhez, talán annyi a közös bennük, hogy némelyikben tényleg van marhahús, és van, amelyiknek füstös íze van

A jelenlegi előírás szerinti legfeljebb 69%-os víztartalom egyébként nem jelenti azt, hogy mindegyik típusban ennyi van, de azért a gyártók zöme törekszik rá, hogy alkalmazkodjon az előírásokhoz. Ám ha megnézzük néhány, találomra kiválasztott termék apróbetűit, bizony, sokszor már második helyen (tehát második legnagyobb mennyiségben) találjuk a vizet az összetevők között.


Mi mindennel helyettesíthető a hús?

A hajdani fűszeres húspép nagy részét ma szójával, bőrkével, csontpéppel, gyártási szalonnával, cukorral, burgonyakeményítővel, stabilizátorral, savanyúságot szabályozó anyagokkal, ízfokozókkal, tartósítószerekkel és mesterséges aromákkal pótolják. A hús pedig, ami belekerül, még az élelmiszergyártók által bevallottan is olyan minőségű, hogy más formában nem lehetne értékesíteni.

A "nyomokban tartalmazhat" utóirat is egyre hosszabb felsorolással örvendeztet meg bennünket, az embernek néha az az érzése, hogy az egész étlapot kapja egyetlen kis rózsaszín rudacskában.

Szinte mindegyiken megtalálható a tej- tojás- és szójaszármazék, de némelyik csomagoláson olvastunk zellert, mustár származékot - akármi is legyen az -, búzát, pisztáciát és mandulát is. Ja, és kék nejlonzacskót, ahogy azt a Kisalföld weboldalán fényképekkel dokumentálva is látható, valamint használt BKV-jegyet - forrás a blogter.hu ¬- igaz, ez csak a csomagolásba került bele...

Soltész Szilvia, táplálkozási tanácsadó