Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?

Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.

Ennek oka, hogy az emberben kialakultak azok a gének, amelyek hozzásegítik, hogy jobban alkalmazkodjon a fertőzésekhez, gyulladásokhoz, és a húsban gazdag étrendünk okozta magas koleszterinszinthez.

Sokat köszönhetünk a főzésnek

Caleb Finch, az amerikai Dél-Kalifornia Egyetem gerontológus professzorának kutatása szerint ezeket a genetikai előnyöket bizonyos DNS szekvencia különbségeknek köszönhetjük, valamint annak, hogy az évezredek alatt módosultak étkezési szokásaink. Így más főemlősökhöz képest ellenállóbbak vagyunk az öregedéssel kapcsolatos megbetegedésekkel (rák, szívbetegségek, demencia) szemben.

Nagy szerencsénk, hogy képesek vagyunk jobban alkalmazkodni a szervezetünkben lévő gyulladásokhoz. "A nyers hús fogyasztásával olyan paraziták juthatnak a szervezetbe, amelyek krónikus gyulladást okozhatnak, de ez a probléma a főzés megjelenésével szinte teljesen eltűnt" - magyarázta dr. Finch a médiának.

Szerencsések vagyunk, hogy van koleszterinszintet befolyásoló génünk

Az emberekben a fejlődés során kialakult egy egyedülálló koleszterinszállító gén, az apolipoprotein E, ami szintén enyhíti a gyulladásos folyamatokat, és csökkenti az agy és az artériák öregedési folyamatait. Dr. Finch szerint az emberek döntően az ApoE3 génnek köszönhetik hosszabb élettartamukat.

Ugyanakkor egy kisebb allél (génvariáció), az apoE4 károsíthatja az idegi fejlődést, valamint növelheti az Alzheimer-kór és a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét, emellett rövidítheti a várható élettartamot is.

Az apoE4 génvariáció hordozóinak magasabb a koleszterinszintjük és több a szervezetükben az oxidált vérlipid. Dr. Finch szerint az apoE4 gén módosítására készült gyógyszerek segítségével az azt hordozók élettartama meghosszabbítható lenne.

A kutatás részletes leírása a PNAS Early Edition című szaklap decemberi számában olvasható.