A Princeton egyetem kutatói a szilikonbetétek alapanyagához ólom-cirkonát-titanát nevű piezo-elektromos vegyületet kevertek. Az így létrejövő implantátumok a kisebb-nagyobb mozdulatok hatására elektromosságot termelnek.
"A szilikont nem löki ki a szervezet immunreakciója, ezért is használják a plasztikai sebészetben" - nyilatkozta a The Registernek Michael McAlpine, a Princeton általános mérnöki karának professzora. "Az így megtermelt árammal szívritmusszabályzókat, mobiltelefonokat, vagy egyéb elektronikus eszközöket is elláthatunk energiával."
A szakemberek által kifejlesztett új típusú implantátumot nem kell cserélni, a piezo-elektromos áramfejlesztők pedig folyamatosan működnek.
"A legszebb az egészben, hogy minél előrébb jutunk az áramkörök fejlesztésében, annál nagyobb teljesítményű eszközöket leszünk képesek építeni" - tette hozzá Csi Ji, egy McAlpine csapatában dolgozó doktorandusz-hallgató.
A találmány érdekessége, hogy nem csak "egy irányban" működik. Vagyis, nem csak arra képes, hogy a mozdulatokból energiát termeljen, hanem áram hatására az implantátumok képesek megváltoztatni alakjukat, meghajolni, összenyomódni, vagy akár rezegni is. A mellimplantátumok esetében ezt a tulajdonságot még nem igazán lehet kihasználni, azonban a jövőben elképzelhető hasonló módon működtetett művégtagok megjelenése is.
Külön érdekesség, hogy a Princeton kutatását az amerikai hírszerzés - szövetségi hírszerző és nemzetbiztonsági ügynökségek - támogatták, ez pedig arra utalhat, hogy a testbe ültethető áramforrást kibernetikus implantátumokkal ellátott szuperkémek is használhatják a jövőben.