Így hat az időjárás-változás szervezetedre

Miért sajognak a csontok hidegfront előtt, és miért kókadozunk, ha melegfront közeledik? Miért szenvednek az asztmások hideg, száraz időben, és miért szenvedünk forró nyári napoktól légzőszervi panaszoktól?

Az időjárásra érzékeny emberek általában nem egy adott időjárástól, sokkal inkább az abban beálló változásoktól szenvednek. Az időjárásváltozás pedig többet jelent, mint puszta hőmérsékletcsökkenés vagy -emelkedés: változik ilyenkor a légnyomás, a levegő páratartalma és a széljárás is.

Miért sajog a korábban eltört csont?

A különféle egészségügyi tünetek megjelenése leginkább a légköri nyomás változásával függ össze, de érdekes módon a nyomás növekedésére kevésbé érzékenyen reagálunk, mint a csökkenésére.

A jelenség élettani háttere, hogy a szervezet a levegő molekuláit kvázi barométerként érzékeli. Amikor csökken a légnyomás, az addig összenyomott szövetek valamelyest kitágulnak. Ha a testben valahol gyulladás vagy régi sérülésből, műtétből származó heg van, az ilyenkor húzódhat, amit fájdalomként élhetünk meg. Ez az alapja annak a jelenségnek is, hogy a korábban eltört csontok például vihar előtt (amikor jellemzően csökken a légnyomás) sajogni kezdenek. Heves viharok során rövid időn belül nagy légnyomásváltozások léphetnek fel, ilyenkor a csontok és ízületek alkalmazkodása miatt tovább súlyosbodhatnak az ízületi fájdalmak.

Csökkenő légnyomás esetén a migréneseknek is rohamokra kell készülniük, továbbá ilyenkor a stroke gyakorisága is megnő.

Miért vagyunk fáradékonyabbak melegfrontnál?

Melegfront esetén a hideg légtömeg mögé melegebb nyomul. A légnyomás folyamatosan csökken, a hőmérséklet a front előtt szintén csökken, majd lassan nő, és gyakori az esőzés.

Melegfront idején a vér pH-értéke savasabb lesz, mivel a szervezetben felszaporodik a tejsav. A légnyomás csökkenése miatt pedig a vér kevesebb oxigént képes megkötni, mindkét jelenség fáradékonysághoz, álmossághoz vezethet. Ilyenkor a szervezet több káliumot veszít, aminek pótlása elengedhetetlenül szükséges.

Ugyancsak jellegzetes melegfronti hatás az ingerlékenység, a rossz közérzet, a vérnyomás növekedése, az immunrendszer gyengülése, a vércukorszint emelkedése, az étvágytalanság és a puffadás.

Forrás: iStockphoto

Miért kínozza a hidegfront az asztmásokat?

Hidegfront esetén a légnyomás a front előtt csökken, majd növekszik, valamint csökken a hőmérséklet, és gyakran alakul ki zápor.

Mikor lehűl a levegő, az asztmásoknak a rohamok szaporodásával kell számolniuk, különösen a gyerekeknek, mert a hideg levegő a talajhoz közel csapdába ejti a levegőben található szennyeződéseket. A tüdőfunkció romlásával az allergiás tünetek is felerősödnek.

További jellegzetes hidegfronti hatás a reflexek lassulása, fáradtság, szédülés, fejfájás, hányinger, a vérnyomás csökkenése, a vércukorszint csökkenése és a szövetek vizenyősödése.

Miért nő a vérnyomás, ha emelkedik a hőmérséklet?

Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy válnak gyakoribbá mind a szív-érrendszeri, mind a légzőrendszeri problémák. E mögött az áll, hogy ilyenkor az erek összehúzódnak, a vérnyomás pedig megemelkedik, hogy a felesleges hőt a bőrön keresztül adhassa le a szervezet.

Ha ez nem lehetséges, szervezetünk túlmelegszik, és fellépnek a keringési problémák, végső esetben a hőguta. Mivel meleg, száraz napokon a kipufogógázok és a napfény reakciójából ózon keletkezik, gyakoriak a légzőszervi problémák, ugyanis az ózon gyulladást kelt a légutakban.

Miért vagyunk fáradékonyak magas páratartalomnál?

Magas páratartalom esetén sokkal fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat, aminek a titka, hogy ilyenkor nem tudjuk izzadás útján leadni a felesleges hőt, így kénytelenek vagyunk plusz energiákat felhasználni. De rontja a koncentrációt a forró nyári napokon tapasztalható magas ózonszint is.

A forró, párás idő a csont-ízületi gyulladásban, - más néven oszteoartritiszben és reumatoid artritiszben -, szenvedők fájdalmait is fokozhatja.

A megoldás: tedd ki magad az elemeknek!

Bármilyen frontról legyen is szó, hatékonyabban elkerülhetjük a kellemetlenségeket, ha kipihenjük magunkat, nem idegeskedünk feleslegesen, és kerüljük a stresszhatásokat. Szervezetünk a modern életmód, a légkondicionálás, a párásítók és a fűtés miatt elszokott attól, hogy megküzdjön az időjárással. Ennek ellensúlyozására a legjobb, ha "kitesszük magunka az elemeknek", azaz minél több időt töltünk a szabadban, bármilyen is legyen az idő.

Az időjárás-jelentések orvosmeteorológiai részében elhangzó információkkal pedig felesleges stresszelni magunkat, sok esetben olyanokba is beleszuggerálják a fejfájást vagy egyéb fronthatást, akik alapvetően nem volnának érzékenyek az időjárás-változásra. Persze akinek nem inge, ne vegye magára!