Még mindig tabutéma: az aszexualitás

Gyermekkorban természetes, a serdülőkor után viszont ritka és szokatlan jelenség az aszexualitás, azaz a szex iránti érdeklődés teljes hiánya. Erotikával bőven öntözött világban élünk, így nem csoda, ha a szex iránt semleges férfiak és nők csendben élik világukat. Amerikában azonban már egyfajta mozgalom is indult az aszexualitás elfogadásáért.

Sara Beth Brooks már menyasszony volt, amikor rádöbbent, hogy egyáltalán nem érdekli a szex. "Nem arról volt szó, hogy nem szerettem a vőlegényem. Még szeretkeztünk is, de nem azért, mert én akartam, hanem azért, mert úgy éreztem, ezt kell tennem" - magyarázza a 25 éves nő, aki még hormonterápián is átesett állapotának javítása érdekében. "Egyszerűen nem értettem, miért vagyok más, mint a többiek. Sokáig nagyon szégyelltem magam" - mondta Brooks.

Egy éjszakai internetes böngészés után azonban rábukkant az "aszexuális" kifejezésre, és szinte sírva olvasta végig a hasonló állapotú emberek hozzászólásait különböző fórumokon. "Akkor ébredtem rá, hogy semmi bajom sincs, csak aszexuális vagyok. Olyan volt, mint egy coming out" - fogalmaz Brooks. Azóta egyedülálló, magát "bi-romantikus aszexuálisként" írja le, aki mind a férfiak, mind a nők felé érzi a "nem tudok nélküled élni" érzést - de a szex az egyáltalán nem érdekli, de ez nem is zavarja.

Mozgalom az elismerésért

Brooks nincs egyedül, sokan járnak hasonló cipőben, csak talán maguknak sem vallják be. Akik viszont igen, előszeretettel hívják magukat aszexuálisnak, non-szexuálisnak vagy szélsőséges esetben "humán amőbának", és úgy tekintenek magukra, mint a melegek - nem tartják betegségnek a szexhez való viszonyukat. Fontos, hogy nem a vágy elfojtásáról van szó, az aszexuálisok számára egyszerűen tényleg nem fontos a szex.

2001-ben indult útjára az AVEN (Asexuality Visibility and Education Network), az aszexuálisok nemzetközi hálózata, amelynek mára már 35 ezer tagja van, jellemzően kései tinédzserkortól harmincas évekig. De az internetes szervezet mellett az Egyesült Államokban akár kisebb tüntetésekkel vagy éppen az aszexualitást hirdető pólókkal is találkozhatunk az utcákon.

Óvatosan kell kezelni

Vigyázni kell azonban, mielőtt - akár ezt a cikket olvasva - kijelentjük magunkról, hogy aszexualitásak vagyunk. Sok szakértő jónak tartja, hogy a homo- vagy biszexualitáshoz hasonló irányzatként tartsák számon a szex iránti érdektelenséget, azonban néhányan óvnak a túl korai önmeghatározástól. "Ha túl hamar eldöntjük magunkról, hová tartozunk és eszerint is viselkedünk, azt kockáztatjuk, hogy tévedünk és így elmaradhat szexualitásunk teljes megismerése" - mondja Joy Davidson, New York-i pszichológus és szexterapeuta.

Aki eldönti és felvállalja aszexualitását, már határozott véleménye van a szexről, mint a 32 éves Julie Deckernek, akiben soha nem volt egy szemernyi kétely sem maga felől: "Én nem vagyok a szex ellen. A szex nagyon jó dolog - mindaddig, amíg nekem nem kell résztvennem benne".