Az európai lakosság fele nem jut elég D-vitaminhoz

Bár a D-vitamin hiánya számos súlyos betegséggel hozható kapcsolatba, a kontinens lakóinak több mint 50 százaléka nem jut hozzá kellő mennyiségben. A csontozat és izomzat kialakulásáért felelős vegyület megfelelő bevitele azonban a pozitív egészségügyi hatások mellett az állami kiadásokat is komolyan csökkentené.

D-vitamin élelmiszerpolitika Európában címmel konferenciát tartottak az Európai Parlament brüsszeli székházában Áder János fideszes EP-képviselő védnöksége alatt: a rendezvényen a téma szakértői, az orvos- és betegtársadalom képviselői az európai lakosság körében tapasztalt nagy mértékű D-vitaminhiány megelőzésének fontosságára hívták fel a döntéshozók figyelmét.

A kiindulópontot az Európai Orvosok Állandó Bizottsága által 2009 végén elfogadott szakmai iránymutatásnak az a felismerése képezte, miszerint az európai lakosság legalább 50 százaléka D-vitaminhiányban szenved. A friss kutatási eredmények azt sugallják, hogy a D-vitamin általánosan ismert - az egészséges csontozat és izomzat kialakításában, valamint a csontritkulás megelőzésében betöltött - szerepe mellett a szerves vegyület hiánya egy sor más súlyos betegséggel is kapcsolatba hozható. Ilyenek többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések, az immunműködési problémák, a szklerózis multiplex, az I-es és II-es típusú cukorbetegség, a tbc és számos rákos megbetegedés. A legújabb tanulmányok az asztmát és az allergiát is összefüggésbe hozták a D-vitaminhiánnyal.

Megnyitó beszédében Áder kijelentette: bármi, amiből az európai lakosság 50 százaléka hiányt szenved, olyan kérdés, amely nyilvánvaló egészségpolitikai elsődlegességet kell jelentsen. Hivatkozott arra a tanulmányra, amely szerint 17 európai országban összesen 177 milliárd euróval csökkennének az egészségügyi kiadások, ha a lakosság megfelelő D-vitaminellátásban részesülne.

A konferencián felszólaló Szalay Ferenc, a SOTE 1. számú Belgyógyászati Klinikájának orvosa kiemelte, hogy a D-vitaminhiányhoz kötődő megbetegedések aránya a statisztikák szerint a közép-kelet-európai régió országaiban nagyon magas. A hiány legfőbb okai elsősorban az emberek táplálkozási szokásaiban és életmódjában keresendők, hiszen az már önmagában is árulkodó tény, hogy a magyar lakosság átlagosan évente ötödannyi halat fogyaszt, mint az európai átlag.