Sóstop Magyarországnak

A közelmúltban indult Nemzeti Sócsökkentő Program célja, hogy felére-harmadára csökkentse a magyar lakosság sóbevitelét; hamarosan a csökkentett sótartalmú ételeket Stop Só logó hirdeti a polcokon 

"Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a legmagasabb az egy főre jutó sóbevitel, ezért haladéktalanul cselekedni kell" - mondta lapunknak dr. Martos Éva, az OÉTI főigazgatója, a Nemzeti Sócsökkentő Program koordináló intézményének vezetője. Miközben a napi ajánlott sóbevitel 5 gramm, a magyar férfiak átlagosan 18, a nők 14 grammot fogyasztanak. A gyerekeknél az ajánlott mennyiség 3 gramm, ám ők is messze többet esznek: az OÉTI és az ÁNTSZ 2009-es, 1000 óvodára kiterjedő reprezentatív menza felmérése szerint a kicsik a közétkeztetésen keresztül naponta átlagosan 6,9 gramm sót fogyasztanak - amely döntően a tízóraira és uzsonnára fogyasztott péksüteményből, kenyérből és felvágottból, valamint az ebédhez hozzáadott sóból jön össze.

A sócsökkentő program nem magyar találmány, európai uniós kezdeményezésre indult, és idén a spanyol elnökséggel kiemelt fókuszt kapott, de a hangsúlyos témák között marad jövőre, a magyar elnökség idejére is. Nyugaton már vannak sikerek: Finnországban, amely már több évtizede rendeletileg szabályozta egyes élelmiszerek sótartalmát, a szív- és érrendszeri betegségek aránya jelentősen mérséklődött. Ugyanez igaz Angliára is ahol tíz éve indult hasonló program. Legutóbb pedig Portugália rendeletben szabályozta a kenyér sótartalmát.

Mit okoz a túlzott sóbevitel?

A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást- mindkét nemben és minden életkorban!- a jelentős mennyiségű tartós sófogyasztás pedig hypertonia betegséget hoz létre. Sőt, a fokozott sóbevitel a magas vérnyomástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, valamint a bal kamrai izomtömeg-vastagodását, illetve ezek kockázatát. A statisztikák szerint a magyar lakosság halálozási okai között több mint 50 százalékban szív- és érrendszeri betegség szerepel. A sóbevitel csökkentése napi 5 grammal mintegy negyedével csökkentené az agyvérzés és ötödével a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását.

"A közétkeztetés sóhasználatára mi is előkészítettünk egy rendeletet, de az élelmiszeripar esetében együttműködésre, felelősségük tudatosítására törekszünk, a piaci szereplőktől a só használatának önkéntes csökkenését reméljük. Egy-két bíztató példa már most is van" - osztotta meg dr. Martos Éva. Eddig a A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem, a Hungerit ZRT, a Sodexho, a Spar Magyarország Kft és az Unilever Magyarország kft tett vállalásokat egyes termékeik vonatkozásában. Az ipar számára találtuk ki a Stop Só kritériumrendszert, amelynek ha megfelel egy-egy termék, akkor jogosult a logó használatára" - mondja az OÉTI szakembere. Össztársadalmi szinten a legnagyobb egészséghaszon a kenyér, a felvágott, harmad sorba pedig a félkész termékek sótartalmának csökkentéséből származna. "Gondoljon bele, 10 dkg kenyérben 1,7 gramm só van. Aki egy nap megeszik 30 dkg-ot, már túl is lépte az ajánlott 5 grammot." - magyarázza a Martos Éva doktornő.

Az iparral való együttműködés mellett a program másik fő eleme a lakossági felvilágosítás. A magyar konyha híresen sok sót használ, 3-4 hét is kell ahhoz, mire valaki megszokja ugyanazokat az ételeket kevesebb sóval. Néhány vendéglátóhely már most se helyez az asztalokra a sót, de ahhoz, hogy ez a szokás széles körben elterjedjen, kell az is, hogy a vendég ne úgy fogja fel, hogy milyen hely az, ahol még só sincs az asztalon.

A só az első számú közellenség

Akadnak cégek, amelyek termékein már szerepel az INBÉ, azaz az irányadó napi beviteli érték, amely azt mutatja meg, hogy az adott áru a különféle tápanyagokból a napi szükséglet hány százalékát fedezi. A táblázatokban a cégek többnyire nem a só, hanem a termék nátrium (Na) tartalmát tüntetik fel. "Ezt 2,5-del beszorozva kapjuk meg a termék sótartalmát, azaz: 2 gramm nátrium egyenértékű 5 gramm sóval" - mondja az OÉTI főigazgatója.

A nátrium 95 százalékban az asztali sóból, azaz a NaCl-ból jut be szervezetünkbe. Mivel a magas vérnyomás kialakulásában maga a nátrium a fő bűnös, így hiába használunk tengeri sót vagy Himalája sót, illetve egyéb sókülönlegességeket, mivel ezek is nátriumot tartalmaznak, ezért csak mérsékelt fogyasztásuk ajánlott. A doktornő elismeri, hogy a tengeri só vagy a Himalája-só olyan szempontból jobb, hogy a NaCl kívül egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz, de úgy véli, hogy ezeket az elemeket egyszerűen bevihetjük szervezetünkbe más tápanyagokon keresztül is.

Só nélkül ízletesen?

Sokan már az étel megkóstolása előtt megsózzák az eléjük tett ételt, miközben bőszen hangoztatják, hogy ők bizony sósan esznek, pedig a szakemberek szerint az igazán finom és jó minőségű alapanyagokból készült ételeket felesleges agyonsózni. Ezen az állásponton van Sári Sándor is aki bio-éttermet üzemeltet. "Egy szelet kifogástalan minőségű marhahús például egy kevés borson kívül semmi mást nem igényel, a túlzott sózás elveszi az étel eredeti ízét. Sok étteremben azért sózzák agyon a különbözőféle húsokat, mert az alapanyag amiből dolgoznak nem teljesen friss" - nyilatkozott az étterem tulajdonos.

"Úgy szeretlek édesapám, mint az emberek a sót" - hangzik el a mondás a népmesében, és a magyarok tartják is ehhez magukat rendületlenül, a háztartások legtöbbjében, ha más nem is, de só az mindig található a fűszerpolcon, pedig a dietetikusok a sózás helyett más alternatívákat is kínálnak.

"A hagyományos magyar konyha elsősorban sót és borsot használ, ezek helyettesítésére a borsikafű a legalkalmasabb, a húsok esetében a majoranna, szurokfű, kömény, rozmaring stb. ezeknek a szárított és friss változata. A főzelékek, mártások esetében gyakran lehet kaprot, babérlevelet fokhagymát, snidlinget használni. A fagyasztott fűszerek is jól működnek, különösen a bazsalikom, oregano vagy esetleg a zeller, amelyek a mediterrán konyha nélkülözhetetlen részét képezik. A sót ezek a fűszerek mellett jelentősen csökkenteni lehet, sőt ha elég merészen használjuk őket el is hagyható" - mondta el lapunknak Miháldy Kinga dietetikus.

"Az ételeket főzésnél fűszerezzük és csak utólag sózzuk így kevesebb sót használunk. A friss zöldségeket mint paradicsom, paprika, uborka retek, újhagyma stb. ne sózzuk és a tányérra se rakjunk sót a mártogatáshoz először furcsa lesz de megismerjük zöldségféle eredeti ízét és 2-3 alkalom után már nem kívánjuk a sót ez csak odafigyelés kérdése" - folytatta a szakember.