Az alma meglepő felhasználása a népi gyógyászatban

A mai ember az almát fogyasztja frissen vagy aszalvány formában, vagy készít belőle levet, lekvárt, bort, ecetet vagy gyümölcsteát. Őseink azonban gyógyászati céllal, mai szemmel igencsak meghökkentő formában, is magukhoz vették a tápanyagokban értékes gyümölcsöt.

Országszerte elterjedt szokás volt, hogy vasszeget szúrtak a savanyú almába, majd egy idő múlva a szeget kivéve, a vasas almát fogyasztották. Ilyenkor az almasav és a vas reakcióba lépett, erjedés indult be, és még tejsav is keletkezett. A vasas almát sápkórra, vagyis vérszegénységre ajánlották - olvasható a pécsi orvosi egyetem farmakognóziai tanszékének legfrissebb hírlevelében.

Mivel az alma héja flavonoidokban gazdag, a népi gyógyítók fontosnak tartották, hogy az almát hámozatlanul, sőt a magokkal együtt együk, mert így kapjuk meg a legtöbb vitamint, rejtett enzimet, ebben az esetben a ciánt, ami a tüdőhörgőket is tisztítja. "Lehet almamag-kúrát is alkalmazni: 1500 szem almamagot egyenlően elosztva 10 részre 10 nap alatt megenni. Ez a kúra az egész gyomrot is fertőtleníti" - áll dr. Szabó László Gyula írásában.

A szakkönyvekből jól ismert, hogy a keserű mandulához hasonlóan, a Rosaceae családra általában jellemző, hogy magjukban cianogén glikozidok találhatók. Kis mennyiségben nem toxikusak.

"A jóhiszemű népi javallattal szemben ma már egyes sarlatánok engedély nélküli csodaszerek formájában, áltudományos állításokkal a rák gyógyítására is ajánlják és "forgalmazzák" a keserű mandulát és más növényi készítményeket" - hívja fel rá a figyelmet a tanulmány.