Szinte mindenki D-vitaminhiányban szenved

A trópusok kivételével az újszülöttektől az idősekig szinte az egész világ D-vitaminhiányban szenved. Ennek legfőbb oka, hogy nem vagyunk eleget napon, táplálékon keresztül pedig képtelenség elegendő mennyiséget bevinni. A D-vitamin csökkent szintje növeli a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek kockázatát.

Az utóbbi időben a nemzetközi orvosi szaksajtó legtöbbet emlegetett vitaminja: a D-vitamin. "Ennek oka, hogy a D-vitaminhiány világ jelenség" - magyarázza dr. Halmy László belgyógyász, az Elhízástudományi Társaság elnöke. Hogy a téma itthon is egyre aktuálisabb, jól jelzi, hogy a társaság Anyagcsere Klubja a közelmúltban szintén e témában szervezett ülést.

"A D-vitaminhiány legfőbb oka, hogy nem vagyunk eleget napon. Mi lenne az elegendő? Naponta 20 perc, ám szigorúan nem 11 és 15 óra között. Tudományosan azt szoktuk mondani, hogy az ideális, ha legalább a bőrfelület 18 százalékát éri a nap, vagy mondjuk egyszerűbben: vetkőzzünk neki legalább derékig a D-vitamint magunkba szívó napozásnak" - ajánlja a belgyógyász. És persze erre a 20 percre ne kenjük le magunkat naptejjel, hiszen egy 30-as fényvédő faktorú krém a D-vitamin keletkezése szempontjából hasznos ultaribolya-B sugarak 95-98 százalékát kiszűri.

A modern ember életvitelében viszont egyszerűen 20 perc a napon hetente többször, egyszerűen nem fér bele: reggel elrohanunk otthonról, és délután is, amikor még van ereje a napnak, a munkahelyen üldögélünk. Pedig szervezetünk optimális működése egyértelműen a mai emberénél magasabb D-vitaminszintet igényelne - gondoljunk csak bele, hogy evolúciósan a szükséges mennyiség az Egyenlítő közelében, szinte egész nap a természetben tartózkodó, meglehetősen lengén öltözött őseinkben alakult ki.

Mit okoz a D-vitamin csökkent szintje?

A D-vitamin legfőbb szerepe, hogy elősegíti a kalcium felszívódását a bélből, valamint a kalcium és a foszfor beépülését a csontokba, ezáltal az egészséges csontképződést. Hiányában gyermekeknél angolkór (rachitis), felnőtteknél osteomalacia alakul ki, ami a csontok lágyulásával, deformálódásával, törékenységével, rossz gyógyulási hajlamával és az izmok gyengülésével jár.

A legfrissebb kutatások szerint azonban nem csak a mozgásszerveink fejlődéséhez szükséges a vitamin, hanem hiányában nagyobb a vastagbél-, a mell- és a prosztatarák kockázata, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás esélye is.

A vitamin csökkent szintje ezen túl megnöveli az egyes típusú cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás, valamint olyan autoimmun betegségek kockázatát, mint a sclerosis multiplex.

"Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin előanyagát nem csak a bőr receptorai képesek átalakítani aktív, valóban hatékony D-vitaminná, hanem szinte minden szervünk szöveteiben találhatók ilyen receptorok" - magyarázza dr. Halmy László. Szerveink optimális működéséhez tehát szintén fontos a D-vitamin elégséges szintje.

Képtelenség táplálékkal elegendő D-vitamint bevinni

"A mai ember keveset tartózkodik napon, táplálék útján pedig a szükséges mennyiség csak töredékét visszük be szervezetünkbe" - írja a The Archives of Internal Medicine című belgyógyászati nemzetközi szaklap egyik közelmúltban megjelent tanulmányában.

Élelmiszereink közül a tojásban, a májban, a halolajban, a tengeri halakban (például a tonhalban, lazacban, makrélában) található D-vitamin előanyag: D2-vitamin vagy ergoszterol.

"A magyar amúgy is keveset eszik halból, csupán három kiló körül, a tengeri hal fogyasztásunk pedig végképp elenyésző. Ha pedig valaki tojásból akarja a napi D-vitamin szükségletet fedezni, egy egész fészekaljnyit kellene megennie belőle - ami viszont más szempontból nem túl egészséges" - mondja az Elhízástudományi Társaság elnöke.

A szakember szerint jó esetben a szükséges mennyiség felét visszük be a vitaminból szervezetünkbe - ha ezt tavasztól-őszig kiegészítenénk napozással, minden rendben is lenne. Télen viszont nincs elegendő napsugárzás, a szolárium pedig nem alkalmas D-vitaminképzésre, így maradnak a tabletták és a táplálékkiegészítők. "Tőlünk nyugatabbra elterjedtek a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint a tej, gyümölcslé, liszt, kenyér, margarin, növényi olajak, nálunk ezek még nem igazán kaphatók" - mutat rá a belgyógyász.

Forrás: [origo]

Hogyan deríthető ki, hogy D-vitaminhiányod van-e?

Mielőtt bárki D-vitamintartalmú kiegészítőkre szánja el magát, mindenképpen ellenőriztesse D-vitaminszintjét. Ezt vérből, a 25-hidroxivitamin D szintjének meghatározásával történik. És hogy ebből mekkora az optimális szint? Megoszlik a szakemberek véleménye.

A nemzetközi belgyógyászati szaklap, a The Archives of Internal Medicine tanulmánya szerint az USA illetékes hatóságai a népesség átlagos 25-hidroxivitamin D szintjeként 30 nanogramm per millilitert tűztek ki, ám a felmérések szerint ettől az értéktől egyelőre elég messze vannak még. Jelenleg ugyanis a kaukázusi rasszhoz tartozók vérében 18-22, az afroamerikaiak körében pedig csupán 10-15 nanogramm a molekula koncentrációja. (Ennek oka, hogy a sötét bőrszín miatt a napsugárzás hatására az ő bőrükben kevesebb D-vitamin keletkezik.)

Ugyancsak a belgyógyászati szaklap tanulmánya szerint a csontsűrűség akkor maximális, ha a 25-hidroxivitamin D szintje eléri vagy akár meg is haladja a milliliterenkénti 40 nanogrammot, az emberiség hajnalán pedig a természetes szint 50 nanogramm körül lehetett.

Kinek van biztosan szüksége D-vitamin pótlásra?

Ma Magyarországon előírás, hogy az újszülöttek-csecsemők a csontok megfelelő fejlődése érdekében D-vitaminpótlást kapjanak cseppek formájában, Egyéves korig folyamatosan, télen-nyáron kapják a picik a cseppeket, afölött csak a napfényhiányos időszakban, októbertől májusig. Idős embereknél is javasolt D-vitaminpótlás alkalmazása, hiszen szervezetük általános gyengülése miatt lassabban, kisebb mértékben termelődik bennük aktív vitamin.

Emellett D-vitaminpótlásra van szükségük a várandós nőknek, a napallergiában szenvedőknek, azoknak, akik mozgáskorlátozottságuk miatt ritkán jutnak friss levegőre, illetve, akik epilepszia elleni gyógyszert vagy szteroid tartalmú szereket szednek. Aki kalcium kúrán van, ugyancsak fogyasszon elegendő D-vitamint, hogy az ásványi anyag tényleg be is épüljön csontjaiba.

"Manapság már többnyire 800-1000 NE (Nemzetközi Egység) vitamin bevitelét javasolja a szakma, de nem túlzás a 2000 NE sem. Ez nyáron napozás mellett nem jelent gondot, télen a tabletták 1000 és 3000 NE D-vitamintartalommal kerülnek forgalomba" - mondja dr. Halmy László.

Az Elhízástudományi Társaság egyébként a közelmúltban konszenzuskonferencia összehívását kezdeményezte a témában, ugyanis a szakemberek csöppet sem képviselnek egységes álláspontot a D-vitamin bevitel tekintetében. "Nincs egyetértés például a téren, hogy mennyi a napi ajánlott mennyiség, hogy jó-e az, ha ez csak a táplálékon keresztül jut a szervezetbe, vagy például, hogy szabad-e táplálék-kiegészítőket ajánlani a vitaminpótlásra?" - sorolja a megválaszolatlan kérdéseket a belgyógyász. Talán jövő tavaszra lesz egységes hazai ajánlás is a témában.

A D-vitamin két formája

D-vitamin kétféleképpen lehet jelen a szervezetben. A táplálékkal bevitt molekula neve D2-vitamin vagy ergoszterol. Fő forrása a máj, a tejtermékek, a halolaj és a tojás. A másik forma, a D3-vitamin vagy kolekalciferol a bőrben keletkezik napsugárzás hatására előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből. Tehát nem a napsugár szállítja a vitamint, csupán sugárzási energiájával elősegíti létrejöttét.

Mind a D2-, mind a D3-vitamin szinte hatástalan: ahhoz, hogy aktívvá váljanak, előbb a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell alakulniuk. Így jön létre végül a valóban hatékony D-vitamin,