A hőskor
Ahogy említettük, a filmvásznon viszonylag korán feltűnnek a távol-keleti ópium- vagy hasisszívók. Az arisztokraták élvezte egzotikumból azonban hamarosan véres realitás lett Európában is: a kábítószer össztársadalmi problémává ért. Amerikában a harmincas évektől rengeteg "dokumentumfilmet" forgattak, melyek a "füvezésről" próbálták lebeszélni a fiatalokat. Ennek érdekében számos valótlan tényt is bevetettek, többek között azt állították, hogy egy marihuánás cigarettától gyakorlatilag megőrül az ember. A füvezéshez társított szexuális szabadosság és megerősödött bűnözési hajlam csak hab volt a tortán. A marihuána hatásait a következőképpen foglalták össze a Reefer Madness című film (1936) készítői: az áldozat először csak hisztérikusan nevet, majd hallucinálni kezd, végül váratlanul és véletlenszerűen erőszakos cselekedetek elkövetőjévé válik. Hasonlóan megmosolyogtató színvonaltalansággal beszél a kérdésről az 1936-os Marihuana, the Devil's Weed (Marihuána: az ördög veteménye) vagy az 1937-es Marihuana, Assassin of Youth (Marihuána: az ifjúság gyilkosa).
Képkocka Roger Corman The Trip című filmjéből |
Ahogy a drogfilmek máig ható klasszikusában, a Trainspotting-ban elhangzik: idővel változnak a zenék, változnak a drogok. A hatvanas években Albert Hoffman találmánya, az LSD, vagyis a lizergsav-dietilamid nem csak a Beatles dalszövegeiben (Lucy in the Sky with Diamonds) jelenik meg, de a mozikban is. 1968-as Roger Corman filmje, a The Trip (Utazás), melyben egy tévéreklám-rendező LSD-vel indul "utazásra". A korszak ikonjai, Peter Fonda és DennisHopper egyaránt fontos szerepekben látható. A kevésbé ismert mexikói rendező, Alejandro Jodorowsky szerint a filmnek olyannak kell lennie, mint az LSD-nek. Alkotásaiban (A Vakond, Szent hegy, Fando és Lys) ennek megmutatására tett látványos kísérletet: filmjei a műfaj ritkán emlegetett alapművei.
Rovarok mindenütt...
Meztelen ebéd (filmplakát) |
A Meztelen ebéd főszereplői... |