Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektől?

A géntechnológiának köszönhetően a növényeket ma már olyan tulajdonságokkal láthatjuk el, melyeket hagyományos technikákkal sosem érhetnénk el. Ily módon természetesen nem csak a növények génszerkezetét változtathatjuk meg: a gének laboratóriumi körülmények között történő módosítása az ember természet fölötti uralmát új dimenziókba helyezi. Vajon irányításunk alá vonhatjuk-e az egész természetet?

Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?

Az ellenzők nem feltétlenül az emberi egészség, inkább az ökológiai egyensúly felől közelítenek a problémához. A kifogások leginkább a növényekben korábban jelen nem lévő gének globális elterjesztésére, illetve az embernek okozott allergiás reakciókra vonatkoznak. A fogyasztók érdekében 1997 óta az európai szabályozás szerint a génkezelt élelmiszereken fel kell tüntetni ennek a tényét, kivéve ha kevesebb mint 1 százalékban tartalmaznak idegen anyagot.

- Elnézést, ezen a génkezelt ananászon nem találom az erről szóló jelzést
- Ez természetes, hiszen ez egy paradicsom...

Ökológiai kockázatok

Danaus plexippus

Potenciális veszélyforrás az egészségünkre?

Minden egyes étkezés alkalmával több milliárd gént és fehérjét fogyasztunk el. Az emésztőenzimek hatására vegyi folyamatok során ezek a molekulák felbomlanak emésztőrendszerünkben. Az enzimek a komplex molekulákat egyszerű molekulákká alakítják, melyeket így a szervezet fel tud dolgozni. Ez utóbbiak képesek áthatolni a bélfalakon, hogy így a vérbe kerüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az átalakulás után a vérkeringésbe bekerült molekulák többsége nem működőképes. Például maguk a gének kis darabokra hullanak szét, s ezért nem jelentenek "genetikai" veszélyforrást a szervezetünk számára.

A génkezelt növények fontos bevételi forrást jelentenek a fejlett országoknak...