A tudományos diákkör a doktori képzés előszobája

Beszélgetés Varga Zoltán biológus professzorral, az OTDT Biológiai Szakmai Bizottság elnökével, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárával.

Professzor úr eddig két ízben is, 1997-ben és 2003-ban is Mestertanár Aranyérmet kapott az OTDT-től. Mit ismert el ezzel a diákköri mozgalom vezetősége?
- Díjazott tudományos diákköri munkák témavezetője vagy társtémavezetője voltam, illetve a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékén általában is eredményes tudományos diákköri munka folyt. A tanszéki tudományos diákköri munka szervezését, irányítását és a személyes témavezetői munkát ismerték el ezzel a kitüntetéssel.

A felsőoktatási reform sikerét a jövő bizonyíthatja majd be

Az átalakuló magyar felsőoktatás milyen hatással lehet a diákkör munkájára?

A természeti és műszaki tudományok művelői közvetlen befolyással bírnak mindannyiunk életére. A biológiai tudományok követői esetében a hasznosíthatóság és eladhatóság szempontjai milyen szerepet játszanak a kutatásban?
- Vannak területek, melyek nagyon-nagyon eladhatóak. Ilyen például a biológiailag aktív hatóanyagok kutatása, vagy az egyéni genetikai profilra szabott molekuláris medicina. A biodiverzitás kutatásának is rendkívül nagy jövőt jósolhatok, mivel mi az élővilág sokféleségének rendkívül szűk szeletét hasznosítjuk csupán - szemben akár a természeti népek hasonló jellegű tudásával. A természetes hatóanyagok gyakran rendelkeznek azzal a sajátossággal, hogy ezek a hatóanyagok valamiféle kiegyensúlyozott kombinációját tartalmazzák, tehát viszonylag kevesebb a mellékhatás. Ebből is látszik, hogy a biológiai sokféleség feltárásával annak sokkal több előnyét élvezhetnénk. Újabb lényeges alkalmazott kutatási irány annak kérdése, hogyan tudjuk megvédeni élővilágunk hungarikumait. Egyáltalán, az emberi életminőség biológiai komponensei rendkívül fontosak, különösen nálunk, ahol nagyon elterjedtek a szenvedélybetegségek, erősek a környezeti ártalmak, és így egy magasabb technikai fejlettségű országhoz képest viszonylag alacsony a várható élettartam. A biológiai kutatásoknak tehát feltétlenül szolgálniuk kell az életminőség javítását és a biodiverzitás megőrzését.

A diákköri konferencián bemutatott dolgozatok foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel?
- Kifejezetten lényeges természetvédelmi és biológiai kérdésekkel is foglalkoznak a pályázók, de nagyon jelentősek a mikrobiológiai és molekuláris genetikai kutatások, amelyeknek orvosi, egészségügyi kimenete van. Aki tudományos diákköri munkát végez, de nem alapkutatásban helyezkedik el, a diákkör munka révén nagyobb esélye van egy-egy olyan állást betölteni, ami például a farmakológiai iparhoz vagy az orvosi laboratóriumi munkához kötheti. A diákkör így segíti bizonyos gyakorlati készségek kialakulását is.

A TDK-n sikerrel szereplő hallgatók sorsa általában hogyan alakul a továbbiakban?
- Számos eredményes egykori diákkörös hallgatónk dolgozik például a természetvédelemben. Természetesen más egyetemeken is elhelyezkedtek doktoranduszaink és volt diákköröseink kutatói állásokban. Az egyik Pro Scientia Aranyérmes hallgatónk jelenleg a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán az Ökológiai Intézet munkatársa. Volt diákköröseink több más egyetemen illetve kutatóintézetben, MTA kutatócsoportban dolgoznak, egyesek külföldön is.

A TDK segítségével elsajátított tudás professzor úr nézete szerint hogyan válik nemzetközivé, illetve kell-e ennek nemzetközivé válnia?
- A hazai diákköri konferenciákra igyekszünk összegyűjteni a határokon túli magyar hallgatók közül azokat, akik értékes munkát végeznek. Erdélyből, különösen Kolozsvárról, több év tapasztalata alapján, számos hallgató érkezik hozzánk diákköri konferenciára. A Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék vonatkozásában kevésbé kedvező a helyzet. Több, Szegeden és Debrecenben doktorált erdélyi hallgató ma a kolozsvári egyetemet erősíti. Vannak Nyugat-Európába került volt diákkörös doktoranduszaink is. A diákkör ilyen értelemben a hallgatói mobilitás előkészítője és támogatója lehet.

Fotó: Jászay Tamás