1957. június 22-én halt meg Johannes Stark német fizikus, aki az elektromosság tárgykörében végzett felfedezései és megfigyelései miatt megkapta a fizikai Nobel-díjat. Ő mutatta ki elsőként laboratóriumi körülmények között a Doppler-effektust (1905). Fölfedezte a színképvonalak elektromos térben való felhasadását (Stark-effektus, 1916), ezért a felfedezéséért kapta 1919-ben a Nobel-díjat.
1948-ban ezen a héten mutatták be az első működő mikrobarázdás hanglemezt a new york-i Waldorf-Astoria Hotelben. A törhetetlen vinilből készült lemezeket a Columbia Records munkatársa, Peter Goldmark fejlesztette ki. A lemezjátszók új sebességen, 33-1/3 rpm-on (=fordulat per másodperc) pörgették a hanglemezeket, ami sokkal lassabb volt a korábbiakhoz képest, és a barázdák is nagyobb felbontásúak voltak. Ennek köszönhetően az új, 12 inches lemezre 23 perc hanganyag fért rá (tehát a két oldalra akár egy 46 perces album), szemben a korábbi 78 rpm-es, tehát gyorsan forgó és makrobarázdás elődjére. A hangminőség is sokkal jobb lett. Az első long-playing (=hosszan lejátszó) - LP-nek is nevezett - hanghordozón Yehudi Menuhin világhíres hegedűművész volt hallható.