Franciaországban épül fel a magfúziós reaktor

2005 júniusában  Moszkvában megegyezés született arról, hogy nemzetközi összefogással a dél-franciaországi Cadarache-ban épül fel a világ legnagyobb fúziós berendezése, az ITER.

A reaktor építésében az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, és Dél-Korea vesznek részt. A most elinduló kísérlet közelebb visz a Nap energiatermelését utánzó berendezések, az atommagok egyesítése útján energiát termelő fúziós erőművek megvalósításához, melyek korlátlan, tiszta energiával kecsegtetik az emberiséget.

Több hónapos kétoldalú egyeztetés után Moszkvában jelentették be, hogy az ITER helyszíne a Marseille-től 70 km-re észak-keletre található Cadarache lesz. A tárgyalások két éve rekedtek meg, amikor kiderült, hogy mind az EU, mind Japán mereven ragaszkodik ahhoz, hogy saját helyszínén épüljön meg a berendezés. A megegyezéshez végül olyan kompromisszum vezetett, mely alapján az EU "privilegizált pozíciót" biztosít Japán számára a projektben. Ennek értelmében japán személy töltheti be az ITER irányítására megalakított szervezet főigazgatói tisztét, valamint Japánban valósul meg számos fúziós kutatással kapcsolatos beruházás, mint például az IFMIF nevű anyagvizsgáló létesítmény, vagy egy, a távirányítású robottechnológiákat kutató intézmény. E mellett japán cégek a japán befizetésnél nagyobb arányban szállíthatnak alkatrészeket az ITER-hez.

A magfúziós energiatermelés körülbelül ötven éve elkezdett projektjén többezer kutató dolgozik világszerte egy világméretű összefogás keretén belül. Az ITER 4,7 milliárd euróba kerül és a tervek szerint 10 év alatt épül fel. Az ezt követő mintegy 20 éves működésre hasonló összeget irányoztak elő. Az építési költségek 80 százalékát ipari megrendelések teszik ki. A költségek 50 százalékát az EU fedezi, míg a másik 5 partner 10-10 százalékkal száll be a projektbe. A tagok hozzájárulása főként természetbeni lesz, vagyis a partnerek legyártják és leszállítják a megfelelő szerkezeti elemeket. Az alkatrészek 20 százalékát Japán állítja elő, de ezek felét az EU finanszírozza japán ipari partnerek bevonásával. Japán adja a majdani tudományos kutatócsoport 20 százalékát is.

Európában az európai nukleáris szervezet, az Euratom koordinálja azokat a kutatásokat, melyek keretén belül kétezer tudós és mérnök közösen dolgozik a probléma megoldásán. Magyarország is részt vesz a közös európai kutatásokban. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében (RMKI) működő Magyar Euratom Fúziós Szövetség kutatói együtt dolgoznak külföldi kollégáikkal a közös cél elérése érdekében.

1970 és 2002 között mintegy 90 %-al nőtt a felhasznált energia mennyisége. Az Energy Information Administration (EIA) előrejelzése szerint a következő húsz évben további hatvan százalékos emelkedés várható a világ energiafogyasztásában, köszönhetően a világgazdaság folyamatos növekedésének, különösen az olyan régiók felzárkózásának, mint a Távol-Kelet (Kína, India), valamint és Közép-, és Dél-Amerika (mely egyébként a felhasznált energia eloszlását is nagyban befolyásolja majd). A világ több energiát fog használni azért is, mert az ENSZ prognózisa szerint 2050-re a mostani hat-hat és félről tízmilliárdra fog nőni a világ népessége.