A Szaturnusz gyűrűinek saját légkörük van

A Szaturnuszt körbevevő hatalmas és rejtélyes gyűrűrendszer saját légkörrel rendelkezik, mely nem azonos a bolygóéval. Erre következtetnek a tudósok a Cassini űrhajó közvetítette adatokból.

Ráaadásul a Szaturnusz ma közel hét perccel lassabban forog, mint ahogy azt a hetvenes-nyolcvanas években lemérték. A tudósok egyelőre erre nem találtak magyarázatot. A Cassini-Huygens misszióban résztvevő kutatók most ünneplik az űrhajó orbitális pályára állásának első évfordulóját. Az idei birminghami Angol Űrfesztiválon a nagyközönséget érdeklő részleteket is elárultak a küldetésről. Itt derült ki az is, hogy a Cassini azáltal, hogy elhaladt a gyűrűrendszer közelében, észlelte, hogy a gyűrűk főleg molekuláris oxigénből állnak.

A felfedezést a Cassinin elhelyezett két mérőműszernek köszönhetjük. Az egyik érzékelte a semleges oxigéngázt, a másik ennek az oxigénnek az ionizált termékeire, és a hozzá kapcsolódó elektronokra figyelt fel. Andrew Coates, a University College London munkatársa szerint a légkör hasonló a Jupiter holdjainál, az Európánál és a Ganymedesnél érzékelthez. "Ahogy a víz távozik a gyűrűkből, a hidrogén elvész belőle, s marad az oxigén." - magyarázza.

A Szaturnusz gyűrűi jórészt vízből, jégből és valamilyen sziklaszerű anyagból állnak. Coates szerint a gyűrű légkörét az tartja egyensúlyban, hogy az eltűnő anyag folyamatosan pótlódik valahogyan.

A tudósok hozzátették, hogy meglepte őket a Szaturnusz forgásának lassulása. "A Pioneer és a Voyager által a Földre küldött adatokhoz képest a Szaturnusz forgása lassulni látszik, méghozzá hét perccel." - mondja Michele Dougherty, a Cassini mágneses mérőműszerének irányítója.

A Cassini a Szaturnusz körüli pályán

"Azt hihetnénk, hogy a bolygó akkor lassul le, ha a belső 'motorja' megáll, de a Szaturnusz esetében nem beszélhetünk erről." - mondja Dougherty. Ez a belső motor a bolygó mágneses mezejének a forrása, melynek szüksége van a körmozgásra és egy folyékony anyagból álló magra. Dougherty professzor szerint elképzelhető, hogy a műszerek a Szaturnusz felszínéhez közelebb eső régiókat figyeltek meg, s nem magát a 'motort'. "Valójában igen nehéz elképzelnünk egy olyan forgatókönyvet, melyben a bolygó belseje lelassul."

Lord Sainsbury, a tudományért és az innovációért felelős miniszter szintén meghívást kapott Birminghambe. "Országunk tudósai és mérnökei fontos szerepet játszottak abban, hogy az elmúlt egy évben Nagy-Britannia sikertörténetet írt az űrben." - mondta. A Cassini 2004. július elsején állt Szaturnusz körüli orbitális pályájára, miután megtette hat évig tartó, három billió kilométeres útját.

2005 januárjában a Cassinin hordozott űrszonda, a Huygens sikeres landolást hajtott végre a Szaturnusz holdján, a Titanon. A küldetés az amerikai űrügynökség (NASA), az európai űrügynökség (ESA) és az olasz űrügynökség (ASI) közös vállalkozása.

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news