Einstein ma az új Galilei...

Valószínűleg a 20. század megújult kommunikációs eszköztára is tehet arról, hogy Albert Einstein felfedezései a korábbi természettudományos eredményekhez képest jóval nagyobb figyelmet kaptak. Ez természetesen nem Einstein téziseinek lebecsülését jelenti, mindenesetre a gyors(abb) információáramlás megkönnyítette a newtoni fizikát megrengető tételek egész világon való elterjedését. Einstein munkájának ezzel összefüggő különös érdekessége, hogy eredményei nem csak a fizikai tudományok művelőinek szűkebb pátriájában keltettek feltűnést, hanem neves bölcselők, írók, társadalomtudósok is felfigyeltek a német kutató világrengető eredményeire. Az alábbiakban a magyar irodalom jeleseinek és kevésbé ismert alakjainak Einsteinnel és a relativitáselmélettel kapcsolatos megjegyzéseiből adunk rövid ízelítőt.

"Einstein ma az új Galilei..."

A költők persze más oldalról közelítettek Einstein nézeteihez, poetizálva az egyébként csak számokkal és mérésekkel megragadhatónak tartott főbb tételeket. A Nyugat költői, publicistái közül többen is nagy érdeklődéssel fordultak Einstein felé. Köztük Juhász Gyula, aki 1920-as 'Margó' című cikkében a következőket írja: "Hogy mennyire hatalom a tudás, azt az ilyen fölfedezések hatása mutatja, az a harc, amely körülöttünk indul, amely felkavarja a szenvedélyeket, a szerény és csöndes tudós nevét fölragadja, kiviszi az utcára, és tüntetésekre tüzeli a tömeget. Einstein ma az új Galilei, akit, mivel most már börtönbe vetni nem lehet, hát legalább abcugolással és verekedéssel iparkodnak megcáfolni a tudatlanok és éretlenek." (A bölcselők közül számosan átérezték és elítélték a fasizálódó hivatalos Németország Einsteinnel szembeni ellenérzéseit. Többen közülük felháborodott cikkeket tettek közzé, amikor a berlini egyetemi katedrájától megfosztották Einsteint zsidó volta miatt. Így tett Márai Sándor és Nagy Lajos is.)

Babits Mihály

Komjáthy AladárBabits Mihály

József Attila

József Attila

A fenti áttekintés csupán néhány kiragadott példán keresztül igyekszik bemutatni az Einsteinről történő gondolkodás egy kevésbé ismert fejezetét, azt ti., hogy irodalmáraink hogyan értékeltek egy már akkor világtörténeti jelentőségűnek sejtett-gondolt felfedezést. Aki további részletekre, más írók (fentiekkel olykor ellenkező) véleményére kíváncsi, lapozza fel a Gazda István szerkesztette 'Einstein és a magyarok' című vaskos kötetet, amely a jelen összeállítás alapját is részben képezte.