Tudás-etika-felelősség a Magyar Tudomány Ünnepén

December 2-án lezárult a több mint egy hónapja zajló, "A Magyar Tudomány Ünnepe" címmel megrendezett programsorozat. A szervezők egy kerekasztal-beszélgetésen foglalták össze a "Tudás, etika, felelősség" fogalmak jegyében született rendezvények eredményeit.

A Magyar Tudományos Akadémián december elsején megtartott eszmecserén - melyet hamarosan a Magyar Televízió is képernyőre tűz - Antalóczy Tímea szociológus, Pléh Csaba pszichológus, Falus András immunológus, genetikakutató és Gyulai József fizikus vett részt. A moderátori feladatokat Fábri György, a Mindentudás Egyeteme tudományos igazgatója látta el, aki bevezető kérdésében azt vetette fel, mitől aktuális az utóbbi időben az etika és a felelősség kérdését feszegetni a tudomány kapcsán.

Mitől aktuális a tudás-etika-felelősség felvetése?

Antalóczy Tímea úgy vélekedett, az utóbbi időben sok olyan esemény történt -például a tavalyi, dél-kelet-ázsiai cunami -, mely után az emberek azt gondolhatták, hogy a tudomány világa áttekinthetetlen, ellenőrizhetetlen és kaotikus. Gyulai József szerint habár a felelősség mindig is a tudományos kutatás alapkérdése volt, az utóbbi időben a média egyre növekvő szerepével még inkább előtérbe került. Falus András egyetértett a média megjelenésének fontosságával, melynek eredményeképpen egy új társadalmi kommunikáció alakult ki. A tudományos tevékenység az informatika fejlődésével egyre nyitottabbá válik: nem lehet elbújni és úgy kutatni, így sokkal inkább látszik, mit csinál a tudós.

Pléh Csaba

Pléh Csaba korábbi előadója

A médiának köszönhető-e a tekintélyvesztés?

A beszélgetés moderátora - visszatérve az új társadalmi kommunikáció, a média szerepére - azt firtatta, vajon nem ennek köszönhető-e a tudomány tekintélyvesztése, mely az utóbbi időben érezhető. Pléh Csaba ezt nem tartja problémának, mert szerinte a tudományt nem jellemzi az a fajta tekintély, mint például egy egyházat, vagy egy jelképes szülői hatalmat. Sokkal inkább előnyös, ha tekintélyét az érvelés és a kriticizmus évszázados hagyománya, tehát a legfontosabb alapértékei alapján szerzi meg. Ehhez kapcsolódva Antalóczy Tímea kiemelte, hogy az utóbbi időben tapasztalt technikai-tudományos fejlődés során elidegenedtünk saját használati tárgyainktól (pl. mobilunktól), és a tudós lehet az, aki magyarázatával újra összekapcsolhat minket velük. Emiatt a tudósnak ma már végképp mindent meg kell tennie azért, hogy megszabaduljon az elzárkózódó, magába forduló, elitista társaság imázsától, és kilépjen a nyilvánosság elé.

Az elzárkózás, a "lila ködösítés" nem megoldás, "a tudomány és a misztika nem összeférhetőek" - csatlakozott a gondolathoz Falus András. Ignotus egy Ady-verssel, A fekete zongorával kapcsolatban elmondhatta annak idején, hogy "nem értem, de csodálatos", ám egy tudományos előadással kapcsolatban nem szerencsés, ha ilyen kritika merül fel - véli az akadémikus, aki nagy hibának tartja, ha egy tudós nem tudja egyszerűen elmagyarázni tudományterületét.