Tudás-etika-felelősség a Magyar Tudomány Ünnepén

December 2-án lezárult a több mint egy hónapja zajló, "A Magyar Tudomány Ünnepe" címmel megrendezett programsorozat. A szervezők egy kerekasztal-beszélgetésen foglalták össze a "Tudás, etika, felelősség" fogalmak jegyében született rendezvények eredményeit.

Vannak-e etikai princípiumok a tudományban?

Fábri György

A beszélgetés következő részében Fábri György arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, milyen etikai normáknak kell megfelelnie a tudománynak, vajon vannak-e olyan princípiumok, melyeket a tudomány képes önmaga számára kikristályosítani. Richard Dawkins egyik provokatív kérdését - ugyancsak provokatív céllal - citálva azt is megkérdezte, vajon miért ül még mindig egy-egy pap azokon a beszélgetéseken, ahol az etikai alapkérdésekről szó esik.

Gyulai József szerint a tudomány képes önmagának etikai normákat felépíteni, legalábbis a mérnöki tudományok területén ez látszik. Ezen a tudományterületen főleg a funkció megvalósulása a legfontosabb. Így például egy kivitelezésnél ellen kell állni a pénzhiány kényszerének, ha a mérnök úgy érzi, hogy a funkció rovására mehet a spórolás.

A papok évszázadok óta emberekkel foglalkoznak és sokszor ugyanazokkal a kérdésekkel találták szembe magukat, mint a tudósok, így igenis szükség van rájuk az etikai kérdésekről szóló vitáknál - tért át a kérdés másik részére Pléh Csaba. Ez nem jelenti azt, hogy a tudománynak el kellene fogadnia az egyházak etikai normáit, de évszázados tanulságaikból érdemes tanulni. Például a gyónásnál ugyanúgy a személyes adatok védelmének problematikája merül fel, mint az embereken végzett kísérleteknél.

Falus András a Mindentudás Egyetemén tartott előadása közben

Falus András egyetértett pszichológus akadémikustársával: a papoknak, lelkészeknek fontos szerepük lehet a tudományos etikai normák meghatározásánál. Szerinte a tudomány és a vallás között nem ellentét áll fenn, hanem komplementaritás. Kapcsolódva a személyes adatok védelmének témájához a genetikus elmondta: a kérdés a genetika tudományában is előjön a mostanában megnyíló génbankok esetében. A legtöbb országban törvényekkel védik a génekhez kapcsolódó személyes adatokat. A Nagy-Britanniában már üzemelő génbankban, ahol félmillió ember adatait tárolják, anonimizált a rendszer, mert mindenki tudja, hogy ezekkel az adatokkal bármikor vissza lehet élni.

Mennyire működik a konszenzusos megegyezés az etikai szabályok kialakításánál, és ezek milyen társadalmi bázison jönnek létre - vetette fel a kérdést a moderátor. Pléh Csaba elmondta, hogy az emberi kutatások esetében itthon is elterjedőben van az az eljárás, melyben laikusok véleményét kérik ki egy-egy kísérleti eljárás kapcsán. Példaként a Budapesti Műszaki Egyetemet említette, ahol ő is dolgozik: itt fizikusokból, filozófusokból álló "laikusok" döntenek arról, etikus-e egy-egy kísérlet. Falus András azonban azt a szinte megoldhatatlan dilemmát említette, hogy az orvos vajon minden esetben köteles-e elmondani a pontos diagnózist betegének. Ebben a kérdésben nincs világszerte egységes etikai norma, hiszen a tengerentúli, a germán és az angolszász országokban más-más megoldást találtak rá.

Tudományos igazság(ok), ellentétes vélemények

A beszélgetés ezután áttért az etikai kérdésekre és a tudományos igazságra. Fábri György azt kérdezte, vajon mi lehet az oka, hogy sok vita - például az éghajlatváltozás körüli - sokakban tudományellenes érzelmeket szül? Miért lehet az, hogy sok esetben a tudományos vélemények is szembekerülnek egymással, így többféle tudományos igazság alakul ki?

Antalóczy Tímea (Forrás)

Antalóczy Tímea diákjai körében szerzett tapasztalatait említette, ahol megfigyelte, hogy a szerzőket, akit ő ajánl diákjainak, általában ismerik a tanulók, de ha interneten keresik az anyagot, sokszor kerülnek kapcsolatba soha-nem-hallott szerzőkkel, ami felveti a tudományos hitelesség kérdését is. Falus András válaszában érzékeltette, hogy a viták - például az éghajlatváltozás, vagy az ózonlyukaknak köszönhető besugárzások témájában - gyakran szubjektív véleményeken alapulnak. Az ózonlyukról szóló vita még mindig tart, holott bizonyított tény, hogy a főleg napsugárzás miatt kialakuló melanoma nevű bőrrák valószínűsége csak az utóbbi 15 évben a tízszeresére nőtt. Sokan vannak, akik génállományuk feltérképezése ellen tiltakoznak, pedig a genom ismeretével hónapok alatt lehet vakcinát előállítani egy-egy vírussal szemben. Az Egyesült Államok például a terrorfenyegetettség miatt hozott létre egy kutatócsoportot, ahol a SARS-vírus feltűnése után két héttel sikerült előállítani az ellenszérumot immuninformatikai eszközök segítségével.