Tudás-etika-felelősség a Magyar Tudomány Ünnepén

December 2-án lezárult a több mint egy hónapja zajló, "A Magyar Tudomány Ünnepe" címmel megrendezett programsorozat. A szervezők egy kerekasztal-beszélgetésen foglalták össze a "Tudás, etika, felelősség" fogalmak jegyében született rendezvények eredményeit.

A tudós szabadsága, a kutatás határai

Gyulai József a Mindentudás Egyetemén

Vajon szabadon kutathat-e a tudós, vagy érdemes-e például etikai alapon korlátozni a szabadságát? Ha igen, léteznek-e egyáltalán ilyen korlátok? - merültek fel az újabb, tudományt érintő kulcskérdések. Gyulai József bevallása szerint saját területén nem jellemzőek a nagyobb etikai dilemmák, és talán ennek is köszönhetően nem tapasztal olyat, hogy a tudóst bármi akadályozná. Az alkalmazott tudomány esetében, a mérnöki fázisban azonban létezik a már említett funkcióhoz kötődő elvárás. Pléh Csaba azon az állásponton van, hogy a tudományt nem kell szabályozni. Mégpedig azért nem, mert a tudományos munka közösségi tevékenység, ahol a tudósok egymást ellenőrzik.

Falus András a kérdéshez kapcsolódva kifejtette, számára nem a kutatás szabadsága az érdekes, hanem a kutatás határa, tehát hogy mit vizsgálhatunk? Nagyon sok olyan eset van, például a homeopátia vizsgálatánál, ahol a tudomány olyan ténnyel találkozik, melyet bizonyítani tud, de magyarázni nem. Ezt vajon tudománynak lehet-e nevezni, és érdemes-e kutatni, etikus-e, ha ilyennel foglalkozunk? - tette fel a kérdést.

Pléh Csaba ezzel kapcsolatban egy olyan pszichológiai kutatást említett, melyben több ezer korszakalkotó ember, főleg tudós élettörténetét vizsgálták meg Arisztotelésztől Einsteinig. Az összehasonlító elemzés egyetlen eredménye az lett, hogy csaknem az összes nagy gondolkodó esetében kimutatható volt, hogy prepubertás korban elvesztette apját. Ez egy érdekes eredmény, de nem nagyon lehet következni belőle semmire. Gyulai József a fizikai-mérnöki tudomány területére jellemző áltudományos "vizsgálódásokra" utalva azt mondta, hogy a tudománynak mindenféle kutatásra nyitottnak kell lennie.

A tudósnak nyitottnak kell lennie

A beszélgetés utolsó témája az volt, mennyire fonódik össze a tudós és az etika a magyar tudományban, illetve van-e teendő ezen a területen? Gyulai József kollégái körében nem tapasztalt arra utaló jelet, hogy az etika nem lenne helyén a magyar tudományban. Falus András a politika etikai feladatát, a tudomány folyamatos támogatását emelte ki, melynek a napi politika fölé kell emelkednie, mert a tudomány rengeteget adhat a magyar társadalomnak is. Ezzel egybecsengett Pléh Csaba véleménye is, aki szerint azért is kell a tudományt támogatni, mert ezzel a jövőbe lehet befektetni, és mert ez mindig a következő nemzedékről szól. Antalóczy Tímea legutóbbi kutatásainak eredményére utalt, mely szerint az utóbbi időben megszaporodott az etika, az etikusság és a morál emlegetése a médiában. Ez a jelenség azonban nyilvánvalóan ezeknek hiányát jelzi - zárta le a beszélgetést a szociológus.