2004 februárjában a nemzetközi tudományos életet lázba hozta egy publikáció, mely a Science magazinban jelent meg. A cikkben Huang Vu-Szuk professzor és társai bejelentették, hogy emberi embriókon végzett őssejt-kutatásaik során sikerült létrehozniuk klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonalat, ami fontos mérföldkőnek számított a terápiás célú klónozás megvalósításának útján. A bejelentést komoly tudományos, sőt társadalmi vita követte, hiszem az emberi klónozással a dél-koreai kutatócsoport nagyon messzire merészkedett.
A klónozás - főleg Dolly bárány, az első klónozott emlős 1996-os létrehozása óta - komoly etikai kérdéseket vet fel. A kritikusok szerint a klónozással az ember, a tudomány túlzottan beleavatkozik a természet rendjébe, miközben a beavatkozás következményeiről vajmi keveset tud. Az őssejt-kutatásokat folytató tudósok szerint azonban olyan forradalmian új terápiás eljárások kifejlesztésén dolgoznak, melyek előrelépést hozhatnak például az Alzheimer- és Parkinson-kór gyógyításában. Hangsúlyozni kell, hogy a leginkább vitatott reprodukciós klónozást, tehát az emberklónok előállítását mindenki elveti.
A terápiás célok érdekében tevékenykedő, Huang vezette kutatócsoport következő nagy dobása 2005 májusában volt, amikor szintén a Science magazinban adtak hírt arról, hogy sikerült létrehozniuk 11 olyan embrionális őssejtvonalat, amelyeket különféle genetikai rendellenességgel rendelkező betegek testi sejtjeiből - bőrsejtjeiből - hoztak létre klónozással. Mindeközben a kutatócsoport az állatklónozás terén is előrelépést hajtott végre, hiszen laborjukban 2005 nyarán megszületett Snuppy, a világ első klónkutyája.
Baljós árnyak
Huang Vu-Szukot Dél-Koreában nemzeti hősként ünnepelték |
A terebélyesedő botrány miatt a dél-koreai kutató kutatási partnere, Gerald Schatten, a Pittsburgh Egyetem biológiaprofesszora november 11-én bejelentette, mégsem vesz részt a korábban beharangozott nagy tervben, melyben 100 emberi őssejtvonal előállítását ígérték. Az amerikai tudós a kutatáshoz szükséges donorok hiányára hivatkozott, pedig ma már tudni lehet, hogy valószínűleg nemcsak erről lehetett szó. (Utólag mindig könnyebb azt írni, hogy a lépés "sokat sejtető" volt.)
Nem véletlen, hogy a biotechnológia, és ezen belül a klónozás Dél-Koreában "került a csúcsra", hiszen a dél-ázsai ország állami szinten jelentős összegekkel támogatja a XXI. század egyik legfontosabb tudományágát. Míg az Egyesült Államok és Európa országainak többsége a mai napig tétovázik, hogy támogassa-e a klónozás, és főleg az emberi őssejtek megismerésére irányuló kutatásokat, Dél-Koreában és más ázsiai országokban ez már régóta nem kérdés: ők hatalmas pénzeket adnak a biotechnológiai ipar "kényesebb" kutatásaira. (Európa pár országában a terápiás célú, tehát nem reprodukciós célú őssejtkutatást szigorú szabályok mellett, de engedélyezik. Példaként Dániát, Franciaországot és Nagy-Britanniát lehetne kiemelni.) Sokan azon az állásponton vannak, ez a tendencia hosszú távon ahhoz vezethet, hogy a nyugati világ fokozatosan lemarad Ázsiával szemben. Dél-Korea például már ma is biotechnológiai nagyhatalomnak számít, és ezen a mostani botrány sem fog változtatni. |