A magyar tudomány a gazdaságért és a társadalomért

A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnköi Hivatal 2003-ban kötött három évre szóló stratégiai megállapodást. 2006. február 9-én a programban résztvevők a 2004-2005-ös évben elért eredményeikről tájékoztatták az érdeklődőket és a sajtó képviselőit.

Az MTA három intézete, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, valamint a Növényvédelmi Kutatóintézet is közreműködött abban a kutatásban, melynek eredményeit Bedő Zoltán távollétében munkatársa, Rakszegi Mariann ismertette. A kutatók a növénytermelési szerkezet javításán, valamint a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetésén dolgoztak a projekt keretében. Kutatásaikban az ellenálló gabonafélék biotermesztése mellett a transzgénikus növényfajták szántóföldi alkalmazásával is foglalkoztak. Alapvető kérdések voltak munkájuk során a környezetvédelmi szempontból érzékeny területek fejleszthetőségének problémája, a korszerű biológiai védekezési eljárások és az ellenálló fajták kidolgozása, valamint a genetikai transzformáció felvetette problémák.

Munkában a zsűri és a közönség...

Végül a Dudits Dénes koordinálta, az MTA Szegedi Biológiai Központja által végzett munka főbb eredményeit Puskás László ismertette. Munkájuk során a daganatkutatás egyik fontos kérdésére összpontosítottak: a beteg, illetve átültetett szervek géntérképének módosulásait vizsgálták. DNS-, illetve fehérjechipekkel végzett kísérleteik olyan eredményekkel kecsegtetnek, melyek a géntechnológiai kutatások üzleti célú felhasználását vetítik előre.

A zsűri értékelése után a szó újra Meskó Attilához került, aki a közös projekt eredményeként született két (természettudományos és társadalomtudományi tanulmányokat magában foglaló) kötetet méltatta. Beszámolt arról is, hogy döntés született az MTA-MeH közös programjának folytatásáról, mely annyiban módosul, hogy 2006-tól csak társadalomtudományi kutatások támogatása fér a közös keretbe. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy a természettudományos vizsgálódásokra szintén sikerül megfelelő támogatást szerezni. A 2004-2005-ös datálású társadalomtudományi kötet az alábbi témákkal foglalkozik: Lengyel László hazánk politikai, társadalmi és gazdasági illeszkedését vizsgálja az Európai Unió keretein belül; Tamás Pál a magyar társadalomszerkezetet ért globalizációs és információs társadalmi hatásokkal foglalkozik; Simon János a politika iránti érdeklődés és közömbösség kérdéseit vizsgálja; Tamás Pál és munkatársai a hazai doktorképzés égető problémáira összpontosít; Kéri László a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év parlamenti vitanapjait elemzi; Cser László Magyarország számára a logisztikában rejlő gazdasági-szakmai lehetőségekről írt, végül Horváth Gyula hazánk hosszú távú fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozottságáról közölt dolgozatot.