2006. március 9-én sajtótájékoztató keretében számoltak be az MTA Dísztermében az elmúlt három év kutatási eseményeiről. Mint már korábban beszámoltunk róla, a projekt alapvető célja a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés elősegítése, a különféle káresemények megelőzése, illetve ezek mérséklése mindenekelőtt azzal, hogy a közvélemény, a társadalom, a döntéshozók figyelmét felhívják a valószínűsíthető hatásokra és a megelőzés, valamint a védekezés lehetőségeire. A program kezdete óta életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv, és az Európai Tanács is hasonló véleményét fejezte ki a globális környezeti probléma ügyében.
Ki a felelős? |
Mivel az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozásra, annak mérséklésére és következményeire, ezért célszerű az európai integráció összefüggésében a hazai klímaproblémák és -folyamatok számbavétele és a megoldási elképzelések integrálása az európai fejlesztési koncepciókba. A hőmérsékletváltozás Magyarországon jól követi a globális módosulásokat, sőt annál valamivel nagyobb melegedési értéket jelez: az elmúlt három évtizedben a melegedés felgyorsult hazánkban, míg az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent. További problémákat okoz, hogy - éves szinten - a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik.
Ebből a néhány aggasztó jelből is kitűnik, hogy új fogalom meghonosítására van szükség: ez a klímapolitika (climate policy). A klímapolitika két alappilléren nyugszik. Egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését javasolja, másrészt a szélsőséges környezeti eseményekkel való aktív együttélést, azaz a hozzájuk való alkalmazkodást. A VAHAVA a figyelemfelkeltő felkészülésre és az alkalmazkodás tudományos alapjainak kidolgozására fektetett hangsúlyt.