Az iszlám világ megosztottsága

Az iszlám vallás különböző irányzatainak viaskodása régóta gátolja, hogy kialakuljon az egység a muzulmánok között. A széttöredezettséget a vallásin felül nemzeti, etnikai és sokszor gazdasági különbségek nehezítik.

Viták az egyes országok között

Az iraki-iráni háború egy pillanata

Szíria 1976-ban megszállta a szomszédos Libanont és egészen tavalyig katonai csapatokat állomásoztatott az országban. Ennek oka, hogy a szírek mind a mai napig Szíria részének tekintik Földközi-tenger partján levő államot. A szírek abba sem nagyon nyugodtak bele, hogy a korábban az ország részét képező Jordánia is önálló állammá alakult.

Az utóbbi időben újra nukleáris tervekkel előálló, sokak szerint az iszlám világ központi hatalmának címére törekvő Iránnak sem felhőtlen a viszonya szomszédaival. Az Egyesült Arab Emirátusokkal (EAE) például a Perzsa-öböl bejáratánál található három apró sziget feletti fennhatóság miatt vitázik régóta, melyek egy részét Irán nem sokkal az EAE létrejötte előtt, 1971 novemberében foglalt el. Ilyen és ehhez hasonló nézeteltérések tarkítják Irán - és más iszlám hatalmak - külpolitikáját is.

Külön említést kell tennünk az Irán és Irak között zajló határvitáról, mely nyolc évig tartó (1980-1988) véres háborúba torkollott. A vita a vallási szembenállás (iráni síita versus iraki szunnita) ellenére főleg hatalmi okokból alakult ki, ugyanis a háború a Perzsa-öböl feletti uralomról szólt, mely mellett eltörpült a casus belli súlya. (Irak később emiatt annektálta Kuvaitot is, mely konfliktus az USA belépésével az első Öböl-háborút okozta. Ennek során az amerikai seregek kiverték az irakiakat Kuvaitból.)

Ki tudja, mit hozna az iszlám egység

Láthatjuk, az iszlám világ egysége több sebből vérzik. A különféle vallási, politikai irányzatokat követő országokat egyedül Mohamed tisztelete köti össze. Pedig a többség egyetért abban, hogy ha a muszlim világ összefogna, más irányt venne a történelem szekere.