Az 1856-ban, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia horvát részén született tehetséges tudós fiatalon elhagyta hazáját és bejárta a világot. Elsősorban az elektromosság és mágnesesség területén kutatott, több fontos elméleti munkán és szabványon kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamoshálózat, vagy a váltóáramú motor is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz - írja róla a Wikipédia.
![]() |
Jean-Pierre Aubé installációja (Forrás: Népszabadság) |
A neves tudós évfordulójáról a budapesti Ludwig Múzeumban is megemlékeznek, ahol nemzetközi kiállítást szerveztek olyan műtárgyakból, melyek valamilyen módon kapcsolódnak Tesla pályájához. A meghívott művészek a rezgés, az elektromosság és az elektromágnesesség fogalmai köré építették új műveiket, hogy felfedezzék a láthatatlan, de még észlelhető anyagi erők természetét, a vibráló energiáknak a hatását környezetünkre és az emberi testre. A tárlat Montreal és Karlsruhe után látható Budapesten egészen augusztus 27-ig.
Hogy miként utalhat a művészet egy tudós munkásságára? Ezt a múzeum ajánlója alapján próbáljuk bemutatni: "például Jean-Pierre Aubé installációja folyamatosan figyeli a kiállító intézményben létrejött elektromágneses teret, majd az adatokat irányítható hangszórókba továbbítja; Marie-Jean Musiol Fénytestek című fényszobra az élővilág energiáit jeleníti meg; az ALab csoport műve pedig a Tesla-féle nullponti energia elméletet vizsgálja mikroszkopikus és nano-szinten, a látogatókat egy új, a természettudomány és a művészet határmezsgyéjén lévő területre kalauzolva."