Könyvtár a 21. században

Thomas Frey amerikai író futurológus, az IBM korábbi mérnöke, a Da Vinci Intézet vezetője összefoglalta azokat a trendeket, melyek a jövő könyvtárait alakítják.

1. A folyamatosan változó kommunikációs technológiák időről időre megváltoztatják, hogy miként férünk hozzá az információhoz. Gondoljunk csak az útra a telegráftól az iPodig. Nehéz megjósolni, mi lesz a kommunikáció végső formája, melyhez majd a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell. Frey szerint ez nem a Gutenberg-galaxishoz fog kötődni, tehát nem könyvek írásából és olvasásából áll majd. (Minden technológiának, így az írásnak és az olvasásnak is van egy életciklusa - mondja ő.) A jövő könyvtárát nehéz megtervezni a mai technológiákkal. A mai trendek alapján csak az jósolható meg, hogy az új technológia gyorsabb, olcsóbb, könnyebben kezelhető lesz, mint elődjei.

2. Szintén fontos, hogy hamarosan elérünk az információ tárolásában rejlő lehetőségek végéhez. A kutatók évtizedek óta azon dolgoznak, hogy minél kisebb helyre minél nagyobb információt tudjunk sűríteni, de már nem vagyunk messze attól, hogy tárolás tekintetében elérjük a fizikai törvények szabta végpontot. Ez azzal jár együtt, hogy a tárolás helyett olyan kérdések kerülnek a fejlesztések középpontjába, mint az információ gyorsasága, megbízhatósága és tartóssága. A könyvtárakkal kapcsolatban különösen fontos, hogy megkezdődjön az információ és a tárolás standardizálása. A jövő talán legkritikusabb kérdése a "megtalálhatóság" lesz.

A jövő könyvtára ma: a Clinton Elnöki Könyvtár (A kép forrása: http://www.clintonlibrary.gov/)

Változás előtt állnak a manapság használt keresőtechnológiák is.

4. Fontos, hogy a jövő könyvtára alkalmazkodjon ahhoz a jelenséghez, melyet Frey idősűrítésnek nevez. Az emberek egyre több információval találkoznak, egyre nagyobb igényük van az információra, ennek hatására igyekeznek minél több dolgot belesűríteni az idejükbe. Például ma átlagban két órával kevesebbet alszunk (6,9 órát egy nap) mint 80 éve, az amerikai fiatalok 66 százaléka pedig egyszerre szokott TV-t nézni és internetezni. Ráadásul a könyvtáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy az információt az emberek egyre gyorsabban és minél egyszerűbben akarják befogadni. A jövőben például nagy esély van arra, hogy a billentyűzetek eltűnnek, mert használatuk körülményes.

5. Figyelembe kell venni, hogy az emberiség a jövőben minden bizonnyal nagy elmozdulást tesz majd a verbális kommunikáció felé. Vannak olyanok, akik azt feltételezik, hogy 2050-re eltűnik az írásos műveltség és egy új szóbeliség korszakába lépünk. Ez vitatható vélemény, az viszont nem, hogy a jövőben a verbalitásnak nagyobb szerepe lesz.

6. Exponenciálisan nő az igény a globális információk iránt. Köszönhetően főként a globalizációnak és a bevándorlásoknak, egyre nagyobb igényünk van a távoli országokról szóló információkra.

7. A jövőben egyre több globális rendszer épül ki, melyek használatában a könyvtáraknak kulcsszerepe lesz. Nem is gondolnánk, hány ilyen rendszer létezik már ma is. Elég, ha a legújabb vívmányra, a GPS-re gondolunk. Szintén a globalizáció hatása, hogy az ilyen rendszerek száma és szerepe egyre nő. A könyvtárak funkciója főleg az lesz, hogy a rendszerek működtetéséhez és használatához szükséges alapvető információkat tárolja, és elérhetővé tegye.

A jövő könyvtára kulturális központ

8. A könyvárban tárolt könyvek értékelésének fontos szerepe lesz a jövőben. Bár napjainkban még sosem kérdezik senkitől, tetszett-e neki a könyv, amelyet kivett, ez hamarosan általános lesz. A könyvek egyszerű termékből át fognak alakulni olyan ("közös") élménnyé, melyet előttünk már számtalanszor értékeltek a korábbi olvasók.

9. A könyvtárak egyszerű információs központokból kulturális központokká válnak. Az információk ezernyi új formájának tárolásával a könyvtáraknak központi szerepe, raktár funkciója lesz. A modern idők kulturális központjait a színházak, a múzeumok és az oktatási intézmények jelentik. Eljön - sőt részben már el is jött - az az idő, amikor a könyvtár ezeket mind magába foglalja.