Pletykáról a jövő tudománya jegyében

A tudomány iránt érdeklődő diákoknak tartott "figyelemfelkeltő" előadást Pléh Csaba pszichológus a Magyar Tudomány Ünnepe jegyében.

A pletyka nem csak a nők "kiváltsága"

Robin DunbarDunbar

A második, ún. gondolatolvasó elmélet Michael Tomasello nevéhez fűződik. Szerinte a korai ember is olyan volt, mint mi, szeretett a másik gondolataiban vájkálni. Az emberek közös jellemzője például, hogy mások viselkedéseit mindig egy vággyal és egy vélekedéssel ruházzuk fel. ("Szerintem Pista azért ment ki az utcára, mert ebédelni szeretne.") Az embereknek van egy másik kivételes tulajdonsága, egymás tekintetének követése. Ezek által az emberek részesei egy ún. közös figyelmi helyzetnek (joint attention), melynek egy különleges és kiemelt eszköze lesz a nyelv és a beszéd - állítja Tomasello.

A beszéd kialakulása is szexuális okokra vezethetők vissza?

Geoffrey Miller

Mindhárom elmélet valahol sántít és vitatható - ismerte el az akadémikus - az azonban közös bennük, hogy az emberi nyelvre mai napig leginkább ható erők, az emberi kapcsolatok, a közös figyelem, a társas erők mozgatják őket.

Az előadás végén Pléh Csaba a Kutató Diákok mozgalmára, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - általa vezetett - Kognitív Tudományi Központjára hívta fel a jelen levő diákság figyelmét. Mint mondta, itt mindannyian bekapcsolódhatnak az ilyen és ehhez hasonló - de legalábbis hasonló mélységű - tudományos kutatásokba. A hallgatóságból többen is jelezték ebbéli szándékukat.

A Diákok az Akadémián sorozat november 14-én Csányi Vilmos etológus professzor Kulturális evolúció című előadásával folytatódik.