Gyógyszergyártás Magyarországon

A magyar gyógyszercégek a hetvenes években szabadultak az állami szorításból. A nyolcvanas években sikeresek lettek, majd a rendszerváltás után hamar külföldi kézbe kerültek.

Magyarországon a rendszerváltás előtt állami kézben volt a gyógyszergyártó nagyvállalatok többsége. A II. világháború előtt üzemelő nagyobb üzemeket államosították, a kisebbeket pedig összevonták az ötvenes években. A hatvanas években főként a tradicionális nagy gyógyszergyártókra épülve sorra alakultak meg a mai vállalatok elődei (Richter, Egis, Chinoin, Biogal, Human, Alkaloida) - olvasható Szalkai Zsuzsanna a magyar gyógyszeripar nagy korszakait bemutató írásában.

Richter Gedeon 1907-ben alapította gyárát Kőbányán

Ez a rendszer a hetvenes évektől enyhült, és a II. világháború előtt méltán híres hazai gyógyszeripar hamarosan újra fellendült. Az egyre inkább visszanyert önállóság mellett a 80-as évek elejétől külkereskedelmi tevékenységbe is foghattak. Hamarosan a főként KGST-piacokra irányuló export elérte az össztermelés felét, ami egyébként a hazai GDP 5-7 százalékát adta.

A nyolcvanas években egyre inkább kibontakozhatott a hazai gyógyszerkutatás is, mely nemzetközi sikereket ért el. Az országban zajló sikeres fejlesztések, valamint az ezekkel egy időben bevezetett minőségügyi rendszerek miatt hamarosan már a nyugati piacok is elérhetővé váltak: Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba főleg hatóanyagokat szállítottak. Ezzel egy időben a vállalatok sorra hozták ki saját készítményeiket.

A rendszerváltás után

A magyar gyógyszerek többségét külföldön értékesítik

A hazai gyógyszertermelés - mint korábban említettük - a külföldi piacokon is jól teljesít, kimagasló módon exportorientált. Egy 2002-es adat szerint a Magyarországon gyártott gyógyszerek 67,3 százalékát nem a hazai piacon értékesítették. A hazai gyógyszeripar legfontosabb exportországai napjainkban Oroszország, Ukrajna és Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Németország, Vietnám, Ausztria és Románia. A hazai gyógyszertermékek egyre nagyobb teret nyernek az Európai Unió többi országaiban és az Egyesült Államokban is.

A kutatás-fejlesztésről...

"2003-ban a K+F-re legtöbbet költő első 500 európai vállalat közé bekerült a Richter (a 231. helyre) és az Egis (a 335. helyre) is. Az elmúlt 15-20 évben a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés (K+F) alapvető stratégiai változásokon ment keresztül. A K+F folyamat felgyorsítása, racionalizálása és a fejlesztés kockázatának és költségének a minimalizálása vált szükségessé. A multinacionális gyógyszervállalatok átalakult K+F stratégiája egyértelműen kijelöli a 21. század gyógyszerkutatásának irányát. (...) A rendszerváltást követően a hazai gyógyszergyárak is törekszenek az új technológiák és kutatási stratégiák meghonosítására, mivel ezek az új módszerek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyarországi gyógyszergyártás és fejlesztés a mai globális piacon is versenyben tudjon maradni" - írja Szalkai Zsuzsanna.