A Ballarat melletti Wendouree-tavon az evezősversenyek utolsó napján hét számban rendeztek döntőket. Az elmúlt napokhoz viszonyítva az időjárás lényegesen kedvezőbb volt. Ragyogóan sütött a nap és csak enyhe hátszél fújt. A döntők résztvevői tehát csaknem ideális körülmények között vetélkedhettek az érmekért.
A 2000 méteres pálya végénél felállított, zászlókkal díszített célnál ott tartózkodott Brundage, a NOB amerikai elnöke is, és az egyes versenyszámok után ő adta át a győzteseknek járó érmeket.
Kormányos négyesben viszonylag könnyű győzelmet aratott az olasz csapat. Kormányos nélküli kettesben meglepő volt az Európa-bajnok Buldakov-Ivanov kettős esélytelensége az amerikai párossal szemben. A szovjetek ugyan másodikok lettek, ám az amerikai Hecht-Fifer kettős a táv egész hosszában fölényesen vezetett. 1100 méternél már három és fél hossz volt az előnyük. Egyesben a 19 éves szovjet Vjacseszlav Ivanov győzött - lehagyva a komoly esélyes ausztráliai versenyzőt. Kormányos kettesben az Egyesült Államok csapata futott be elsőként.
Abban a versenyszámban, amelyben a magyarok kiestek a reményfutamban, a kormányos nélküli négyesben Kanada lett az olimpiai bajnok. Az észak-amerikai ország az előfutamokban mutatott jó eredményét igazolva öt hosszal győzött. Az olimpia sporttörténetében ez az első eset, hogy Kanada bajnokságot nyert valamelyik evezősszámban. Kétpárevezősök közül a szovjet csapat nyert, nyolcasban az amerikai. Az Egyesült Államok nyolcasa most szerezte meg nyolcadszor ezt az olimpiai bajnokságot.
Az eredményeket összegezve a legerősebb evezős nemzetnek az Egyesült Államok bizonyult, mert három aranyérmet, két ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett. Második a Szovjetunió lett két arany, egy ezüst és egy bronzéremmel. Kanadának egy arany és egy ezüstérem jutott. Olaszország a korányos négyesben aratott győzelmével egy aranyérmet szerzett. A további ezüst- és bronzérmeken Ausztrália, Németország, Svédország, Ausztria, Franciaország és Finnország osztozott.