Kislexikon

asztenoszféra
A Föld kb. 100 km-nél nagyobb mélységben lévő rétege. Halmazállapota képlékeny, így csúsznak rajta a litoszféra-lemezek.

ásványok
Homogén, meghatározott kémiai képlettel rendelkező kristályokból álló anyagok.

belső bolygók
A Naphoz közeli bolygók: Merkur, Vénusz, Föld és a Mars. Sűrűségük nagyobb, nagyságuk kisebb, mint a külső bolygóké (lásd ott). Felépítésük a Földéhez hasonlít, ezért Föld-típusú bolygóknak is nevezik őket.

biodiverzitás
Biológiai sokféleség, általában az élőlénytársulások változatosságára jellemző faj/egyed-diverzitást értik alatta, de beszélhetünk adott fajon belüli géndiverzitásról is.

fotoszintézis
Egyes baktériumok és felsőbbrendű növények anyagcsere-folyamata, amelynek során a Nap energiájának felhasználásával szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat, szénhidrátokat állítanak elő. A fotoszintézis során oxigén szabadul fel. A fotoszintézissel ellentétes folyamat a légzés és a bomlás.

geoszférák
A Föld minden bioszférán kívüli tartománya: a hidroszféra, a légkör és a szilárd kőzetöv, a litoszféra.

kőzetek
Meghatározott ásványokból álló természetes képződmények.

külső bolygók
A Jupiter, Neptunusz ás Uránusz. A belső bolygóknál (lásd ott) jóval nagyobb, ún. óriásbolygók. Felépítésük a belső bolygókétól különbözik. Anyagukat főleg hidrogén, hélium és metán építi föl.

lakható bolygó
Olyan bolygó, amelynek hőmérséklete lehetővé teszi, hogy a víz mindhárom halmazállapotban előforduljon, illetve kizárja, hogy a szén-dioxid megfagyjon, vagy hogy csak gáznemű halmazállapotban forduljon elő. Ezek - egyebek mellett - az élet keletkezésének és fejlődésének alapvető feltételei.

magma
A Föld anyagának olvadt állapotban lévő része.

óceáni hátság
Az óceánok aljzatában kialakult hatalmas gyűrődés, amelyet a mélyből feláramló magma (lásd ott) hoz létre. Az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság részei Izland és a Falkland-szigetek.

ózonréteg
A légkör mintegy 15-50 km magasságban fekvő rétege, amelyben a napsugárzás hatására három oxigénatomból álló ózonmolekulák keletkeznek. Ezek a molekulák elnyelik a nagy energiájú, az életre halálos napsugárzást, megvédve ily módon a szárazföldi életet.

üvegházhatás
Olyan légköri molekulák (pl. szén-dioxid, metán) hozzák létre, amelyek átengedik a Napból érkező sugárzást, de elnyelik a Föld által kisugárzott hőt.