Atomi nívók
Az atommagot körülvevő elektronok csak meghatározott energiájú állapotokban lehetnek, ezek az ún. atomi nívók.
Ciklotron, szinkrotron
Magfizikai és részecskefizikai kutatásokra használt gyorsító-berendezések, melyekben töltött részecskék nagy mágneses tér hatására körpályán mozognak. A gyorsítást a pálya bizonyos szakaszain elektromos tér segítségével érik el.
Elektromágnesség elmélete
Az elektromos és mágneses jelenségeket egységes keretbe foglaló klasszikus fizikai elmélet, amely egyúttal a fény hullámtermészetét és terjedési tulajdonságait is sikeresen magyarázza.
GaAs rétegszerkezet
A GaAs és a GaAlAs a szilíciumhoz hasonló félvezető kristályok. Ha GaAs és GaAlAs rétegeket megfelelően egymásra helyezünk, akkor a rétegek között kialakul egy nagyon vékony tartomány, melyben az elektronok szabadon mozoghatnak. Ez az ún. kétdimenizós elektrongáz alapvető szerepet játszik a kvantum-elveket alkalmazó nanoméretű elektronikai eszközök fejlődésében.
Hamilton-operátor
A kvantummechanika matematikai megfogalmazásában szereplő, az adott kvantum-rendszerre jellemző kifejezés, amelyből közvetve számolhatók a mérhető fizikai mennyiségek lehetséges értékei (energia, lendület stb.).
Mozgási energia
A testek haladó mozgásából adódó energiamennyiség, amely a klasszikus fizikában csak pozitív értéket vehet fel.
Piezoelektromosság
Egyes kristályokban a különböző előjelű töltéscentrumok mechanikai deformáció hatására szétválnak, ezáltal a kristály szélei között elektromos feszültség alakul ki. A folyamat megfordítható: ha az ilyen, ún. piezoelektromos anyagokra elektromos feszültséget kapcsolunk, akkor hosszúságuk megváltozik. Ezzel a módszerrel a távolság finoman, akár atomi méretekben is szabályozható.
Rezonancia
Ha egy elektromágneses hullámokkal megvilágított kvantumrendszernél a sugárzás változtatásával vagy az energianívók fokozatos hangolásával elérjük, hogy a fotonok energiája megegyezzen az energiaszintek különbségével, akkor a gerjesztő tér és az anyag kölcsönhatása hirtelen felerősödik, és a nívók között ugrásszerű átmenet következik be.
Spektroszkópia
Az anyag energianívóit vizsgáló mérési eljárás. A mágneses rezonancia-spektroszkópia az atommagról gyűjt információt, az optikai spektroszkópia pedig az elektronokat vizsgálja.