A Csömöri-patak bioindikációs vizsgálata

Türei Dénes kutató diák beszámolója kutatási eredményeiről

A kémiai vizsgálatok során a vezetőképességet, keménységet, ammónium-, klorid-, szulfát-, nitrát-, nitrit-, foszfát- és szárazanyag tartalmat vizsgáltam.
A patakok újpesti szakaszát teljes hosszában bejártam, és megmértem az egyes patakok vízhozamát. A vízhozam méréshez megmértem a meder keresztmetszetét és a víz áramlási sebességét. A Csömöri-patak vízhozama 30 liter/s, a Mogyoródi pataké 50-100 liter/s, az Óceán-árok ehhez 70 litert ad hozzá, a Szilas-pataké pedig 150-200 liter/s volt, így együtt összesen több mint 400 litert szállítottak a Dunába másodpercenként. A mérések augusztusban történtek, ilyenkor alacsony szokott lenni a vízállás. A Csömöri-pataknál a Rákospalota fölötti szakaszon előfordult, hogy a mederben nem volt víz.

A bejárás során figyeltem a patak mentén található társulásokat, illetve a befolyásokat. Újpesten szinte mindenhol rendszeresen kaszált gyomtársulások vannak a patakok mentén, a meder pedig mindenhol betonból van. Ahol csak a meder alja van betonlappal burkolva (Csömöri-patak Rákospalotán, Szilas-patak Rákospalotán, ott a parti növényzet kapcsolatban van a vízzel, így előfordulnak üde gyomtársulásokra jellemző vízkedvelő fajok, int a nadálytő, a tyúkhúr vagy a kúszó boglárka.
Közvetlenül a Szilas-patak torkolatánál ártéri ligeterdő található. A Mogyoródi-patak rákospalotai szakaszán, ahol még nem folyik betonmederben, sűrű, víz fölé boruló növényzet szegélyezi a patakot. A Csömöri-patakot Budapest és Csömör között néhány tíz méter szélességben fűz- és nyárfák, illetve sűrű bozót (szeder, rózsa) kíséri, ezen túl pedig mezőgazdasági területek találhatók.

A bioindikációs vizsgálatok esetében a Csömöri-pataknál a húsz eset közül szinte mindig "jó minőségű" (II. vízminőségi osztály) lett az eredmény, kivéve egy esetben, amikor "kevésbé szennyezett" (III. vízminőségi osztály), de ez elhanyagolható. Összesen 24 fajt találtam a Csömöri-patakban. A Mogyoródi-pataknál szintén "jó minőségű"(II.) lett az eredmény, mert bár ott kevesebb (kilenc) fajt találtam, de az átlagpontszámuk magasabb volt, mint a Csömöri-patakban talált fajoknak. A Szilas-patak rákospalotai szakasza a "jó minőségű"(II.) minősítést kapta. Az újpesti betonozott medrű szakaszon szemmel látható, hogy a betonozott mederben folyó patakot elárasztja a szilárd hulladék, állati tetemeket is találni közte, és a vízen úszó hab, olajos szennyeződés és szürke kocsonyás anyag láttán nem meglepő, hogy a minősítés "kevésbé szennyezett"(III.) lett. Alacsony pontszámú fajok, például vízi ászkák jellemzőek, de még kevéssertéjű férgeket is találtam a Szilas-patak újpesti szakaszán.