A Csömöri-patak bioindikációs vizsgálata

Türei Dénes kutató diák beszámolója kutatási eredményeiről

A Szilas-patakon igen sűrűn találhatók különböző befolyások, melyek valószínűleg nagyrészt esővizet vezetnek a patakba, de ennek részletesen nem jártam utána. A Csömöri-patakon ritkábbak a befolyások, a Rákospalotán a Károlyi S. utca hídjánál található két befolyásról megpróbáltam kideríteni, hogy pontosan mit és honnan szállítana. Az egyikről egy embertől azt hallottam, hogy a Medimpex vámtelepén vegyszeres és olajos hordókat fürdetnek és a mosóvizet hetente beleengedik a patakba.
A másik azzal keltette fel a figyelmemet, hogy mindig 25°C hőmérsékletű víz folyt belőle, amikor a patak vize csak 13°C volt. Erről azonban hosszas nyomozás árán sem sikerült semmit kiderítenem, ugyanis a vízjogi dokumentációban is az szerepel, hogy esővízgyűjtőkkel van dolgunk. A patakon többször is észleltem detergens jelenlétére utaló habot, de a laboratórium detergens-teszt hiányában nem tudott kimutatni felületaktív anyagot.

Csömör alatt található a Csömöri Szennyvíztisztító Telep. Itt a patak medrében álló vizet és vastag, szinte szilárd habot találtam.
A patak vizét egy horgásztóba terelik, a szennyvíztelep alatt pedig visszafolyatják a régi mederbe. Ide egy zsilipet építettek, ezért szárazságban megtehetik, hogy nem engednek a horgásztóból vizet a patakba.
Eddigi vizsgálataimból levonhatom azt a következtetést, hogy a Csömöri-patak a környéken a legnagyobb faj- és egyedszámmal rendelkező patak, vízminősége a városi patakokhoz képest jó. Ez azért van, mert kis patak, kevéssé érik szennyező hatások. A természetes medret felváltja a betonos meder, egyaránt van köves és homokos mederfenék és vannak vízbe lógó növények is. A bioindikációs és a kémiai vizsgálatok eredménye is jelzi, hogy a víz nem teljesen mentes a szennyeződésektől. Az említett két befolyás, a vízen megjelenő hab és apró olajfoltok, illetve a jég barna színe télen, mindezek aggodalomra okot adó jelek: védelem hiányában a vízfolyás elszennyeződhet, egyes fajok pedig eltűnhetnek.

Köszönetemet fejezem ki dr. Kriska Györgynek, aki a bioindikációs módszer elsajátításában segített, Obermajer Andrásnak és a Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesületnek a vízminták kémiai elemzéséért és Kovács Október tanár úrnak.

Türei Dénes
Németh László Gimnázium

A kutatási beszámolót 2004. október 21-én az A38 állóhajón hallgathatta meg a ME Klub közönsége.