Szökőár, meteorit: katasztrófa-est az Akadémián

A cunami néhány tíz perctől egy-két óráig terjedő periódusban, esetleg több tízméter magas vízfal formájában tör a szárazföldre. Meteoritveszély, viharok, fölmelegedés. Beszámoló a klubestről.

Gumimatracon sem vettük volna észre a cunamit, mert bár több kilométer vastagságú víztömeg mozdult meg, a nyílt óceánon legfeljebb néhány deciméter magasságig emelkednek a habok - többek között ezt is megtudhatták mindazok, akik ellátogattak a Mindentudás Egyeteme Klub rendkívüli eseményére, ahol Meskó Attila geofizikus, az MTA főtitkár-helyettese, Farkas István, a Magyar Geológiai Szolgálat elnöke, Mersich Iván, az Országos Meteorológiai Szolgálat volt igazgatója és Tóth László, az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma elnöke górcsövezte a "Természeti és ember okozta katasztrófák" kimeríthetetlen tárát.

Tóth László, Meskó Attila, Mersich Iván, Farkas István

Magyar Tudományos Akadémia
Czelnai Rudolf adakozzanak a Magyar Vöröskeresztnek

Meskó Attila

Meskó Attila Meskó professzorMeskó professzor

Légi felvétel a cunami előtt...

... és után

Tóth László

Tóth László

Mi következik ebből? Ha valaki a nyílt óceánon gumimatracon ülne, nem venné észre a cunamit, hiszen egy óra alatt néhány deciméter hullámzás aligha érzékelhető - mondta Tóth László, miközben a kivetítőn sorjáztak a színes illusztrációk. Azonban a szökőár óriási energiája - a csillapodás törvényei szerint - a hullámhosszal fordítottan, sebessége pedig a mélységgel arányos, így nagyon megváltozik, amint partot ér. A nyílt óceánon hat kilométer mélységet feltételezve, a hullám sebessége 800-850 km/h, ami nagyjából megegyezik egy utasszállító repülőgép teljesítményével. Amikor a cunami a partközeli sekély - ötven méter körüli mélységű - vizekhez ér, sebessége 60-80 km/h, viszont az energia megmaradt, mert a csillapodás nagyon kicsi volt. - Ezért találó a magyar szökőár kifejezés, mert a parton lakók tényleg áradásként élik meg.

Légi felvétel a cunami előtt...

... és után