Szökőár, meteorit: katasztrófa-est az Akadémián

A cunami néhány tíz perctől egy-két óráig terjedő periódusban, esetleg több tízméter magas vízfal formájában tör a szárazföldre. Meteoritveszély, viharok, fölmelegedés. Beszámoló a klubestről.

Azt hihetnénk, hogy egy ilyen különleges természeti jelenség ritka, de ez nem így van - fejtegette a szeizmológus, hozzátéve: ha megnézzük az elmúlt kétszáz év statisztikáját, azt látjuk, évente legalább két-három olyan méretű szökőár keletkezik, ami már gondokat okoz.

A cunamik száma évente átlagosan 10-15 - ezek egy részét csak érzékeny műszerekkel lehet észlelni. Lényeges, hogy a cunamit általában földrengés okozza - váltott Tóth László, mire Meskó professzor megjegyezte, érdemes még ezelőtt ismertetni a cunami japán szó jelentését. Elmondta, a "cu" hullámot, a "nami" pedig kikötőt jelent, vagyis a cunami magyarul kikötői hullám. A történet annyi, hogy a japán halászok a csendes nyílt vízről hazatérve egyszer meglepetten tapasztalták, hogy óriási hullámok pusztítják a kikötőt.

Visszatérve a cunami lehetséges okaira, a földrengés csak egy a négy-öt kiváltó körülmény közül. Bár igaz, hogy a leggyakoribb - folytatta a gondolatmenetet Meskó Attila. Kiderült, hogy szökőárt válthat ki vulkánkitörés, meteorit-becsapódás vagy bármilyen tengerparti csuszamlás, omlás.

A tavaly decemberi ázsiai földrengéshez hasonló magnitúdójú - ami nagyjából kilences erősséget jelent - mindössze három volt az elmúlt száz évben - vette vissza a szót Tóth László. Kifejtette: régóta tudjuk, hogy az elmúlt évmilliók alatt a Föld folyamatos kéregmozgása nagymértékben megváltoztatta a felszínt. Ezek a mozgások azonban még hétköznapi mércével mérve is igen lassúak: évente néhány centiméterre tehetők. A mostani ázsiai rengéssel huszonháromezer hirosimai atombomba energiája szabadult fel egyszerre, azaz majdnem 470 megatonna robbanóanyagé - részletezte az adatokat a szeizmológus. Ez a hatalmas energiamennyiség úgy keletkezik, hogy a kontinentális méretű lemezek belső mozgása nyomást gyakorol "a diszkoelasztikus, kicsit rugalmas, de azért egy idő után eltörő kéreglemezekre". A törés során energia szabadul fel: ez a földrengés. Ez azonban nem egyszeri "reccsenés", ezért követi (illetve előzi meg) a nagy rengést több kisebb-nagyobb. Ha a földrengés mérete eléri az 5-5,5 magnitúdót, azt a Föld bármelyik pontján érzékelik.

A földtani történéseknek vannak olyan formái, amelyek Magyarországon is tevékenyek - vette át a szót Farkas István, a Magyar Geológiai Szolgálat elnöke.
Példaként említette a sárfolyást, a földcsuszamlás különböző formáit, a rétegmozgásokat, partfalomlásokat. Bár a nagy katasztrófákhoz nem foghatóak a hazai földmozgások következményei, egy családnak mégis óriási csapás, ha elveszti a házát - érzékeltette a "mikrokatasztrófákat" a geológus. Azok a területek veszélyeztetettek, ahol a rétegek geológiai összetétele magában hordozza a földmozgás lehetőségét. Minden esetben külső hatás "indítja el" a földrétegeket. Ezek lehetnek természeti események, illetve emberi beavatkozás. A természet csapadékos időszakkal, váratlan hóolvadással "járul hozzá" a földmozgáshoz, az ember egyebek mellett a bányászattal. Az igazi gondot mégis az okozza, hogy jó néhány ház és egyéb ingatlan épült rossz technológiával - esetleg mindenféle engedély nélkül - földtanilag veszélyesnek minősíthető területre.

A vészhelyzetek elhárításában a meteorológia is jeleskedik - összegezhető Mersich Iván véleménye. Az Országos Meteorológiai Szolgálat volt igazgatója elmondta, hogy a pontos előrejelzéseknek köszönhetően ma már alig szed áldozatokat egy-egy trópusi vihar, miközben még a '80-as években is előfordult, hogy két hét alatt több százezren haltak meg a viharos esőzésben. A mai, "idillinek" nevezhető állapot annak köszönhető, hogy létrejött egy egységes előrejelző - riasztó rendszer, amelynek elsőszámú információs forrásai a meteorológiai műholdak adatai. Mersich Iván szerint a cunamik elleni védekezés elképzelhetetlen hasonló rendszer kiépítése nélkül. Ezután - a projektoron illusztrált képpel - gyakorlati eligazítást is adott a "legegyszerűbb" előrejelzési eszközről. Ez egy mélytengeri bója, amely rögzíti a víz nyomásingadozását, így jelezve a szökőár születését.