Szökőár, meteorit: katasztrófa-est az Akadémián

A cunami néhány tíz perctől egy-két óráig terjedő periódusban, esetleg több tízméter magas vízfal formájában tör a szárazföldre. Meteoritveszély, viharok, fölmelegedés. Beszámoló a klubestről.

A globális felmelegedésről annyit - terelte új irányba a beszélgetést az Országos Meteorológiai Szolgálat volt igazgatója -, hogy miután a Föld légköre melegszik, a klíma pedig termikusan (hőhatásra) vezérelt rendszer, ahol minden mozgás alapja a hő, amelyből vélhetően több lesz, gyakrabban alakulnak majd ki nagyobb trópusi ciklonok.

A beszélgetés zárásaként szokás szerint a publikum tagjai tehettek föl kérdéseket az előadóknak. Az első érdeklődő azt firtatta, milyen esélye van annak, hogy egy nagyobb meteorit csapódik be a Földbe, illetve vizsgálják-e a tudósok az állatok szökőár-előrejelző képességét? A meteorit-problematikára Meskó Attila reflektált: ezek esetleges becsapódása valóban gondot okozhat, mivel ez egy ritka, de nagyon nagy kárral járó esemény. Jó volna, ha kiépülne egy előrejelző rendszer és a csillagászok is intenzívebben foglalkoznának mindezzel - összegzett az akadémikus, hozzátéve: ez komoly és bonyolult feladat, de örvendetes, hogy az űrkutatás rohamléptekkel fejlődik, és szondáink képesek más bolygókról információkat szolgáltatni.

A kutatókra sokan mondják, hogy rafináltabbnál rafináltabb műszereket fejlesztenek, miközben itt vannak az állatok, akik előrejelzik a földrengést - reagált Tóth László a második kérdésre. Elmondta: a tudomány komolyan foglalkozik tanulmányozásukkal. Laboratóriumi körülmények között is sok vizsgálat folyt olyan területen, ahol gyakori a földrengés. Az eddigi tapasztalatok úgy foglalhatóak össze, hogy volt ugyan néhány eset, amikor az állatok rendellenes viselkedését földrengés követte, viszont három másik ilyen viselkedésváltozást nem kísérte szeizmikus mozgás.

A következő jelentkező azzal a javaslattal állt elő, hogy a Mindentudás Klub szervezzen beszélgetést a tátrai katasztrófáról. Meskó Attila ennek kapcsán az ökológiai gondolkodás fontosságát és a társadalom felelősségét hangsúlyozta. Mersich Iván, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója a tátrai viharról eloszlatta a félreértéseket. Mint mondta, ez nem tornádó volt, hanem több ezer négyzetkilométeren egyszerre jelentkező vihar, amelyek kifejezetten atipikusak Magyarországon. Általában pedig elmondható, hogy a tátrai vihar egyedisége annyiból "normálisnak" mondható, hogy az időjárási ingadozásokba belefér - fogalmazott Mersich Iván.

A következő néző a globális felmelegedés és a politikai elit felelősségének összefüggéseit ecsetelte. A pulpituson ülő tudósok egyetértettek a politikusok "serkentésével", és üdvözölték, hogy Oroszország is csatlakozott a kiotói egyezményhez. Az utolsó kérdésfeltevő arra volt kíváncsi, hogyan határozható meg az a feszültség a Földben, amely rengést idéz elő? Tóth László szeizmológus kifejtette, hogy bár a kutatók pontosan követik a kontinentális lemezek mozgását, azt, hogy a törések hol történnek, nem tudjuk, ahogy azt sem, egy nagy vagy több ezer kicsi "reccsenés" következik-e be.

Interjúnk Meskó Attilával

Interjúnk Tóth Lászlóval

Interjúnk Mersich Ivánnal

Interjúnk Farkas Istvánnal