Magyar honfoglalók a Naprendszerben

Több esemény is foglalkozott és foglalkozik a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatban az űrkutatás és a magyarok szerepével. A november 9-i Az élet lehetősége a Marson című konferenciát követően november 29-én Magyarok a Naprendszerben címmel tudományos előadást tartanak. Az utóbbi esemény apropója egy most megjelent könyv, ami magyar csillagászok, felfedezők tudományos pályafutását veszi nagyító alá. Mindemellett viszonylag keveset hallani azokról a most is folyó űrexpedíciókról, amelyekben tevékenyen részt vettek, s vesznek magyar kutatók. Pedig a magyar űrkutatás nagyon is létező fogalom. A magyar tudományos kutatások egyik különösen sikeres ága.

Három űrexpedíció

A Cassini majdnem hét évig tartó utazása után 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül - egy sok hibalehetőséggel terhelt, kockázatos fékezési manőver során. Ezzel kezdetét vette a négy éven át tartó küldetés, amely során több mint 70 keringést fog elvégezni a Szaturnusz körül és mind a 31 holdról fog részletes adatokkal szolgálni - valamint nagy valószínűséggel további kísérőket is felfedez. A Huygens leszálló egység levált a Cassiniről és 2005. január 14-én sikeresen leszállt a Titán hold felszínére.

A Cassini-Huygens programban 17 nemzet mérnökei és kutató vesznek részt. Magyarországot a KFKI (RMKI) munkatársai képviselik. A kutatócsoportok vezetői Szegő Károly (plazmamérések) és Erdős Géza (mágneses mérések feldolgozása). Magyar készülék a magnetométer (MAG), és a plazmarészecske detektáló készülék (CAPS) földi ellenőrző berendezése, de a műszerek tesztelésében és kalibrálásában is részt vállaltak. A NASA díjjal tüntette ki a magyar fejlesztőket sikeres munkájuk elismeréseként, valamint mindkét műszer tudományos eredményeihez korlátlan hozzáférést biztosítanak. Nem kizárt, hogy a későbbiekben újabb elismerést söpörhetnek be magyar űrkutatók egy üstökös kutató űrexpedíciójában való részvételéért.

Az ESA 2004-ben útjára indított Rosetta nevű kutatószondája, ami tízévi repülés után, 2014-ben ér a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz. Az anya-szonda az üstökös körüli orbitális pályára áll, majd lebocsátja annak magjára a Philae nevű leszállóegységet. A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben készített DIM (Dust Impact Monitor) piezokristály érzékelőivel a felszabaduló gázok által az üstökösmagból kilökött, majd arra visszaeső szilárd részecskék energia-eloszlását és fluxusát méri majd.

A Venus Expresst 2005. november 9-én, a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrközpontból indították el. Az út 153 napig tart, és az űrszonda a Vénusz gravitációs terébe kerülését követő 5. nap során a Vénusz körüli pályára állítás manővereit hajtja végre. A Venus Express lesz az első olyan űrszonda, amely hosszabb időtartományban globálisan vizsgálja a Vénusz atmoszféráját és annak plazma környezetét. A KFKI RMKI-ból Szegő Károly a Svéd Űrkutatási Intézettől kapott meghívást az ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasma and EneRgetic Atoms) berendezésben történő részvételre. Az ASPERA-4 kísérlet új információkat fog szolgáltatni a Vénusz közelében a plazma és a semleges gázok csatolásáról.

A sort még hosszasan lehetne folytatni. A KFKI mérnökei és kutatói komoly tapasztalatra tettek szert nemzetközi űrkutatási együttműködések keretein beül. A korábbi, szovjet-orosz programok mellett részt vettek és vesznek az Európai Űrügynökség (ESA) szinte minden neves űrszondájának fejlesztésében. Mivel a modern űrprogramok árai a csillagokat verdesi, a jövő mindenképpen a nemzetközi fejlesztéseké, melyekben a magyar kutatók a jelek szerint rendszeresen és aktívan részt vesznek.

A magyar űrkutatás tehát - bár csak keveset hallani róla - él és virul, és minden bizonnyal továbbra is komoly eredményeket produkál. Nem kétséges, hogy ez a terület a magyar tudományos élet egyik sikertörténete.