Mélyfúrás az irodalomban

 

Három nyelvhez és kultúrkörhöz kötődik egyszerre, csoda-e hát, hogy a kultúrák, nyelvek és művészetek közötti átjárhatóság foglalkoztatja Bán Zsófia irodalomtörténészt, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensét? Az Élet és Tudomány interjúja Bán Zsófia irodalomtörténésszel.

Pablo Picasso: Hegedű és ragasztott papír

Amerikáner című könyvének, amely 2000-ben jelent meg, már az elején szóba kerül az a paradoxon, hogy míg Európa és a világ nagy része az amerikai műveltség és stílus dominanciája ellen hadakozik, az amerikai kultúrák a XX. század közepéig alig hatottak a világra. Milyen motivációval kezdett el "lyukat fúrni" az amerikai irodalomba?




A természettudományban mintha könnyebb volna lokalizálni a paradigmaváltásokat, mint az irodalomban vagy a képzőművészetben.

Peter Brueghel: A vadászok hazatérése

Önben hogyan kapcsolódik össze az irodalom és a művészet?




Beszélgetésünk elején női képzőművészeket hozott fel példának. Vajon eltérnek-e a nők által írt szövegek a férfiak szövegeitől: a kiindulópont, a kérdésfeltevés, a koncepció, a módszer és a konklúzió?


Ez a fajta megközelítés nyilván nem választható el az adott kultúrán belüli hatalmi hagyományok vizsgálatától sem.

Frida Kahlo: Önarckép majommal

Magyarországon kevés a női író, bár a fiatalabb nemzedékből egyre többen "megszólalnak".