Kislexikon

alaktan
Morfológia, a szavak alakváltozásait (ragozás, képzés) tanulmányozó nyelvtani fejezet.

dedukció
Nem elsősorban az adatok vizsgálatával, hanem inkább okoskodással nyert következtetés.

finnugor
Egymással rokon nyelvek csoportja, melynek tagjai pl. a finn, észt, lapp, vogul, osztják, magyar. A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsaládba tartoznak.

grammatika
Nyelvtan. Eredeti görög jelentése az írott nyelv tanulmányozása, sőt egyszerűen az írástudás.

hasonulás
Hangtani szabály, melynek eredményeképp két egymás melletti hangból az egyik átveszi a másiknak valamely jegyét, így hasonlóbb lesz ahhoz (szén+por -> szémpor).

jövevényszó
Olyan szó, mely más nyelvből került valamely nyelvbe (a magyarban pl. szerda, templom, rozé). Nevezik kölcsönszónak is.

kódolás
Valamilyen üzenetnek, információnak egy másik rendszerben való megjelenítése. A nyelvhasználat, a beszélés maga is kódolás, hiszen ugyanazt az üzenetet kódolhatjuk magyarul, franciául stb. Kódolás az is, amikor írunk, mert a hangzó nyelvet átkódoljuk vizuális jelekké.

kultúrafüggő
A beszédközösség kultúrája (pl. vallása, hagyományai, életmódja, külkapcsolatai) által befolyásolt dolog. A nyelvben erősen kultúrafüggő a szókincs (pl. a magyarba behatolt templom vagy ráklikkel szavak), viszont igen kevéssé az a nyelvi rendszer (pl. a magyar névelő, nemek hiánya).

lexikális
(1) Szűkebb, eredeti értelmében: a szókincset érintő, azzal kapcsolatos. Görögül lexikon = 'szótár, szókincs'. (2) Tágabb értelemben minden olyan adat vagy adathalmaz, mely nem mutat rendszerezhető összefüggéseket (pl. híres emberek születésnapja).

metafora
Átvitt értelemben való használat. Valamely szónak eredeti jelentésétől eltérő használata, hasonlóság (fazék füle), érintkezés (az egész busz nevetett) vagy rendszeres együttes használat (feketekávé -> fekete) okán.

mondattan
Szintaxis, a mondat elemeit (alany, állítmány stb.), a szórendet vizsgáló nyelvtani fejezet.

nyelvromlás
A romantika korából származó tudománytalan tévhit, miszerint bizonyos nyelvi változások károsak, ártalmasak volnának. Ilyen "káros" változásokat azonban ésszerű, logikus alapon kijelölni nem lehet, legföljebb ki-ki a neki ellenszenves változásokat nevezheti "romlásnak".

nyelvtan
Valamely nyelv rendszere, szabályainak összessége. A nyelvtan a beszélő fejében tárolt, kisgyermekkorban megtanult szabályrendszer, nem valamely könyvben lefektetett vagy előírt szabályzat. A Vereckénél bejövő magyaroknak is volt nyelvtanuk, a mai cigány nyelvnek (a lovárinak) is van nyelvtana.

ómagyar
A magyar nyelvnek a 11-15. században beszélt (és kódexekben ránk maradt) formája.

relexikalizálódás
Egy eredetileg átlátható, több elemű szó elhomályosulása, egyetlen egységként való tárolása a beszélők nyelvtudásában. Például régebbi zseb+kendő -> mai zsebkendő, mert ma már nem egyfajta kendő; kór+ház -> kórház (ejtve [korház]).

szabály
A beszélők által - anyanyelvük használata során - önkéntelenül követett stratégia. Pl. a mai magyarban egyes beszélők a -tjuk/-tjük szabályt (mi nem látjuk), mások a -suk/-sük szabályt (mi nem lássuk) követik. A beszélőnek nem kell a szabályról tudnia ahhoz, hogy éljen vele, és nem is tudja a szabály követése alól kivonni magát.

tárgyeset
Valamely nyelvben a mondattani tárgy kötelező szóalakja. A magyarban mindig -t (kutyá-t, ő-t).