Oroszország megállíthatatlan, óriási előnyre tett szert Luhanszknál, Ukrajna tehetetlen a légvédelmével
2024. július 24. 04:44
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 882. napjáról.
Magyarország területére 2024. július 23-án az ukrán-magyar határszakaszon 6591 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5324 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
"Ukrajna rakétaprogramja jó dinamikát mutat, és bár kihívásokkal teli feladat, fokozatosan közelítünk a saját rakéták használatának lehetőségéhez, nem csak a partnereink által szállított rakétákra támaszkodunk. Idővel Ukrajnának el kell érnie a maximális védelmi függetlenséget, mivel az ilyen államok mindig hatékony szövetségeseket találnak, és könnyebben megvalósítják érdekeiket" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Amíg Ukrajna a partnerorzágok döntésire és fegyverszállításaira vár, addig is keresik a saját leetőségeik határát. Ennek egyik példája, hogy Volodimir Zelenszkij urán elnök szerint az ukrán harcosok már a drónhasználat számos területén bizonyultak igazi újítónak.
"Hálás vagyok mindenkinek, aki ebben segít – azoknak, akik drónokat gyártanak, akik szállítják őket, akik drónkezelőket képeznek, és azoknak, akik általában támogatják ezt a kérdést. Ukrajna vezető szerepet ért el technológiai szempontból, ez valóban kézzelfogható" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij videójában elismerte: az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak Phil Gordonnal, Kamala Harris amerikai alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával egyeztetett telefonon.
"Amerika alelnöki szinten vett részt az első békecsúcson, és fontos, hogy az igazságos békéért folytatott közös munkánk lendülete ne csökkenjen. Minden partnerünk minden szinten tudja, és tudni fogja a jövőben is, hogy mik a kilátások, és hogy az igazságos béke mihamarabb helyreállítható" - fogalmazott Zelenszkij.
Az egyeztetés nem mellesleg azt követően történt, hogy Joe Biden visszalépése után Kamala Harris lehet a demokraták elnökjelöltje.
Ukrajna ismét arra kérte a Pentagont, hogy szüntesse meg az amerikai fegyverek orosz földön lévő katonai célpontokra való kilövésére vonatkozó korlátozásokat. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és amerikai kollégája, Lloyd Austin kedden tartotta első tárgyalását azóta, hogy Joe Biden bejelentette, hogy véget vet az elnökválasztási kampányának. „A hívás során a miniszter megerősítette, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben” – mondta a Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder vezérőrnagy. Umerov azt mondta: "Ismét hangsúlyoztam a nagy távolságú tüzelés tilalmának feloldásának fontosságát és sürgősségét."
Ukrajnai útja során négy városba (Kijevbe, Odesszába, Berdicsivbe és Lvivbe)is ellátogatott Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár. Ukrajna szeretné, ha a Vatikán még aktívabb szerepet vállalna a számára igazságos béke megteremtésében, és különösen a fogolycserék felgyorsításában.
A moszkvai bíróság közölte, hogy távollétében bűnösnek találta és nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Mihail Zygar orosz újságírót hamis információk szándékos terjesztése miatt.
Zygar az oroszok a Bucsa városában elkövetett háborús bűneiről írt.
Észtország hivatalba lépő miniszterelnöke, Kirsten Michal folyamatos támogatást ígért Ukrajnának az Oroszország elleni „győzelemig”. A 49 éves Michal váltotta Kaja Kallast, aki lemondott, hogy az EU külpolitikai főképviselője legyen. Michal azt mondta, Észtország saját védelmi kiadásait is növelni fogja: „Az üzenet az ellenségeinknek, hogy Észtország védelme stabil”.
Oroszország ma hajnalban rakétatámadást indított Harkiv ellen, amely egy humanitárius szervezet irodáját találta el - közölte Oleh Szinyehubov kormányzó. Az eddigi információk szerint az Iszkender rakéta a Svájci Aknamentesítésért Alapítvány irodáját találta el, és egy ember sérült meg. (Kyiv Independent)
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség volt felelős azért a kibertámadásért, amely Oroszországban számos ágazatban okozott kiesést - erősítette meg az ügynökség egyik forrása a Kyiv Independentnek július 24-én. Korábban az orosz média több vezető bank, köztük a Raiffeisen, a Gazprombank, a Rosselkhozbank és a Rosbank kieséséről számolt be. A Rosselkhozbank sajtószolgálata megerősítette az Interfax Oroszországnak, hogy a bankot DDoS-támadás érte, amely megszakította online szolgáltatásait.
Míg a Rosbank és más vállalatok közölték, hogy dolgoznak az elérhetőség helyreállításán, a katonai hírszerzési forrás szerint a támadások „folyamatban vannak, és még messze nem fejeződtek be”.
Dmytro Kuleba külügyminiszter több mint háromórás megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Wang Yi-vel Kuangcsouban - közölte az ukrán delegáció egyik forrása július 24-én a Reuters hírügynökséggel.
Ez Kuleba első kínai útja a teljes körű háború kitörése óta, és a legmagasabb rangú ukrán tisztviselő, aki 2022 óta látogatást tesz az országban. Kuleba és Vang korábban februárban találkozott a németországi müncheni biztonsági konferencián. A megbeszélések „összesen több mint három órán át tartottak, a tervezettnél hosszabb ideig. Ez egy nagyon mély és konkrét beszélgetés volt” - mondta a forrás a Reutersnek.
Wang rámutatott, hogy az ukrán válság immár a harmadik évébe lépett - közölte a kínai külügyminisztérium a honlapján közzétett közleményében. Kína jellemzően kerüli a teljes körű háborúra való utalást, ehelyett gyakran a válság vagy konfliktus kifejezést választja.
Moszkva jelenleg mintegy 520 ezer katonát állomásoztat Ukrajnában, és azt tervezi, hogy ezt a számot az év végéig 690 ezerre emeli - mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Guardian július 24-én megjelent interjújában. „Ami a felszerelést illeti, kétszer, vagy háromszor többel rendelkeznek - mondta Szirszkij az interjúban, aki szerint ez a fő oka annak, hogy Kijev az elmúlt hónapokban visszaesett a harctéren.
Szirszkij februárban elrendelte a kivonulást Avdijivkából, mivel az ukrán erők nehezen tudták tartani a Donyecki területen fekvő kulcsfontosságú frontvárost, és lőszerhiánytól szenvedtek az amerikai segélyek késése miatt. Az utóbbi időben az orosz erők Pokrovszk felé nyomulva falvakat foglaltak el a Donyecki területen, és kiszorították az ukrán csapatokat Csasziv Jar keleti részéből. Szirszkij szerint Moszkva ezeket a sikereket nagyrészt a nehéz felszerelésben való előnyének köszönhetően érte el.
Az orosz sikerek azonban csak „taktikai jellegűek”, és magas árat fizetnek - mondta Ukrajna főparancsnoka, hozzátéve, hogy Oroszország „háromszor” nagyobb veszteségeket szenved el, mint a kijevi erők, sőt egyes területeken még magasabbakat is.
Az orosz külügyi hírszerzés egyik tisztje súlyosan megsérült, amikor felrobbant az autójába rejtett bomba. A detonációt térfigyelő kamerák is rögzítették. A TASZSZ hírügynökség szerint a férfi felesége is megsérült, és öt másik autó is megrongálódott. A Kommerszant című lap szerint a férfi az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának (GRU) főigazgatóságán szolgál.
Három hónappal, november elejéig meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást kedden az ukrán parlament. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra. A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget. (MTI)
A német Rheinmetall hadiipari vállalat július 24-én jelentette be, hogy megrendelést kapott az ukrán kormánytól egy ukrajnai lőszergyár építésének megkezdésére.
Oroszország július 24-én ötször mért csapást az északkelet-ukrajnai Harkov városára, a legutóbbi támadás következtében legalább hat ember megsérült - közölte Ihor Terehov polgármester.
Július 24-én a Lozova városa elleni orosz rakétatámadásban egy ember meghalt, négyen megsebesültek, a csapás megrongált egy infrastrukturális létesítményt. További két ember keresése folyik, akik a romok alatt rekedhettek - közölte Oleh Syniehubov kormányzó.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
Irina Volk, az orosz belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a robbanószerkezetet a vezetőülés alatt rejtették el. A robbanás egybehangzó sajtójelentések szerint a férfi mindkét lábfejét leszakította, a nőt szilánkok sebesítették meg. Mindkettőjüket kórházban ápolják.
A Kommerszant című lap és a Rigában szerkesztett ellenzéki Meduza hírporál szerint a gépkocsi Andrej Torgasov 49 éves őrnagy tulajdona, aki jelenleg az orosz védelmi minisztérium alkalmazottja. Korábban a vezérkar felderítési főcsoportfőnökségén (GU) a védett kommunikációért felelős részleg egyik vezetője volt.
Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők 63. gépesített dandárjának vezetésipontját és drónraktárát - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a parancsnokságot a műveleti állományával együtt egy Iszkander-M műveleti-taktikai rakétarendszer semmisítette meg, két drónirányitási parancsnoki járművel, 10 repülőgép típusú, valamint több mint 300 FPV drónnal és más eszközökkel együtt.
A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és két ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett kilenc tábori lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer alacsonyan repülő célokat befogó detektorát, célkövető radarállomását, harcirányító kabinját és két indítóállását, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12 -es sorozatvetőt, négy-négy amerikai M777-es és M198-as, valamint két brit FH-70-es vontatott tarackot, két Tocska-U harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 61 drónt.
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését - jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
"Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével" - hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy "ne legyen háború". "Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is" - fogalmazott.