Újabb vita robbant ki a Vatikán és Kína között<br/>

"Közlemények háborúja" tört ki Peking és a Vatikán között azután, hogy a Szentszék úgy döntött: százhúsz kínai személyt kíván vasárnap szentté avatni. A hivatalos kínai álláspont szerint a szentté avatandók viszont "árulók" és "bűnözők", akik vétettek hazájuk ellen.

A kanonizálandók között nyolcvanhét kínai katolikus és harminchárom misszionárius található, akik 1648 és 1930 között haltak meg hitükért. A katolikus egyház mártíroknak tekinti őket, mindegyikük túl van már a szentté váláshoz vezető "első fokon", a boldoggá avatáson.

Ez a ceremónia azonban újult erővel hozta felszínre a Szentszék és Kína közötti ellentéteket. A távol-keleti ország kormánya már önmagában azt is "provokációnak" tartja, hogy éppen október 1-re, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójára időzítették ezt az aktust. De a hivatalos kínai vezetést tartalmi szempontból is felháborítja a dolog. Az ottani külügyminisztérium szóvivője - akárcsak a kormányhoz hű katolikus ("Hazafias") egyház - leszögezte: nem mártírokról van szó, hanem "árulókról", akik "súlyos bűntetteket hajtottak végre". A szóvivő szerint megsértették az érvényben lévő kínai törvényeket abban az időszakban, amikor az "imperialisták" és a "gyarmatosítók" megszállták az országot.

A hivatalos kínai nyilatkozat értelmében "ha a Vatikán szabotálni akarja a kétoldalú kapcsolatokért hozott erőfeszítéseket, úgy a kínai kormány nem fogja ezt ölbe tett kézzel nézni". Ez az a kitétel, amit római vatikáni megfigyelők egyértelmű fenyegetésnek tekintenek, hiszen azt sugallja, hogy Peking erőteljesen lesújthat a Rómához hű, illegalitásban működni kénytelen hazai katolikusokra.

A Vatikán ugyancsak szóvivője útján reagált a kínai megnyilatkozásra. Joaquín Navarro Valls hangsúlyozta: a kanonizálást illető időpont kiválasztásában nincs semmiféle politikai megfontolás. Ami pedig a mártírokat érintő kínai vádakat illeti, a szentszéki szóvivő emlékeztet arra, hogy két gyermek - egy 9 éves kisfiú és egy 11 esztendős kislány - is szerepel a névsorban, aligha lehetne bármiféle "súlyos bűncselekményt" írni a rovásukra. "Ez teljes misztifikáció, a történelem egyoldalú olvasata. A háttérben talán a vallásszabadság kérdése húzódik meg. A vasárnapi ceremóniának nincs semmiféle politikai töltete, nem irányul senki ellen, a legkevésbé a kínai nép ellen" - hangoztatta Joaquín Navarro Valls.

A Corriere della Sera vatikáni szakírójának feltűnt, hogy a szóvivő ez esetben is ugyanazt az érvet használta, mint amivel a Szentszék az oly vitatott történelmi szerepű IX. Pius boldoggá avatását igyekezett igazolni az ellenzőkkel szemben: "A szentté avatás nem azzal a szándékkal történik, hogy bonyolult történelmi időszakokról szülessék ítélet" - mondta.

A La Repubblica szerdai számában úgy fogalmaz: a szentté avatási ünnepség veszélyezteti a Vatikán és Kína között reményteljesen megindult közeledési folyamatot, amelynek csúcspontja Roger Etchegaray bíborosnak, a jubileumi szentév rendezvényeiért felelős bizottság vezetőjének a pekingi útja volt. Azon a látogatáson egy kínai szóvivő kifejezte Peking óhaját, hogy miharabb diplomáciai kapcsolatot lehessen létesíteni a Szentszékkel.

A lap szerint azonban a kanonizálás dátumának a megválasztása óriási baklövés, a kommentátor szerint meglepő, hogy az évezredes diplomáciai tapasztalattal rendelkező Vatikán nem vette ezt észre. Sokan kérdezik most maguktól - különösen a Joseph Ratzinger bíboros által nyilvánosságra hozott, az ökumenikus párbeszéd "befagyasztását" sugalló dokumentum után -, hogy ki dönt mostanában a katolikus állam szent épületein belül bizonyos lépések időzítéséről - írja a La Repubblica.

(MTI)

Ajánló: